2./2 Hungár népnevünk a Bibliában (forrásokkal)

Történeti adatok Hungár nevünk bibliai szerepléséhez, valamint magyarságunk, mágus hagyományaink mentén.

Köszönet és tisztelet Kásler miniszter úrnak, hogy az MKI életre hívásával utat nyitott a magyar lélek gyógyulásához. Köszönet illeti a Magyarságkutató Intézetet is, hiszen hun konferenciájuk tudományos szintre emelte az eddig csak délibábos mesének számító hun-magyar kulturális és genetikai folytonosságot. Eredményeik tovább mutatva a szkíta-hun kapcsolat felé, megalapozzák témánk mondandóját, miszerint szkíta gyökereink folytán, részünk lehetett az ősi szellemi igazságok megfogalmazásában, azaz:

joggal szerepelhetett Hungár nevünk a Bibliában.

A magyari ősműveltség egyetemességének jegyében, e tényt járnánk körül a továbbiakban.:

-1) A globális szkíta műveltség egyfajta kiindulási alapnak tekinthető, amibe magyar őstörténelmünk is becsatlakoztatható.

-2) E szkíta őskultúra, egyetemessége folytán átfedésben állt a Biblia eredeti vallási környezetével és tételeivel, (egészen a talmudi elhajlásig) és ezért találhatóak a Bibliában látens szkíta jegyek, utalások, vagyis, mintha szkíta őstörténet lenne az eredeti verzió. 

Az ókori állapotokat illetően, öt, egymástól időben, térben és ismeretterületben is távol álló zseni jutott egyező eredményre. 200 éve Horvát István történelmi, majd Magyar Adorján néprajzi és nyelvi, Várkonyi Nándor a megalitikus maradványok, R. Graves mitológiai és történelmi, és végül A. Fomenko ororsz informatika professzor a történelmi események ismétlődési sémája útján jutott el az ókori emberiség egységes kulturális viszonyainak tételéhez. Amatőr őstörténet kutatóként én jó 30 éve foglalkozom a témával, és ebből 20 évet a tanulmányt látszólag ellehetetlenítő alapproblémával, a bibliai Hágár arabságával. Csak mára sikerült megtalálnom azokat a megnyugtató válaszokat. Úgy tűnik, lehetett egy olyan egységes ősnépi alapkultúra, amelyben a szkíta-hun-magyar vonal dominált, és a későbbi egyezésekre a tőlünk való átvétel ad magyarázatot. Így a Hágárhoz kötődő arab történelmi hagyományok sem mások, mint az őskultúránk egy ágának arabok általi kisajátítása és továbbvitele.

Ami a kort illeti, időnként érdemes lesz megkülönböztetni a hunokat, magyarokat, szkítákat annak ellenére, hogy lényegében ugyanarról a népről van szó. Ott ahol hunok vannak, ott egy bizonyos korig hátramenve, mindig lovasíjászokat találunk. Ugyanebben a korban, ha magyarokra találunk, ott a legtöbbször élelmiszertermelők vannak. Ha még mélyebb korba megyünk, akkor a magyar már a mágus szinonímája, a szkíták meg harcosokat. Tehát kutatási szempontból érdemes rendszerezni, hogy hol találunk a magyariakkal összefüggésben élelmiszertermelőket, harcosokat, mágusokat. De lehet, hogy volna értelme még a mágusokat is külön venni gyógyítókra, írnokokra, vízmérnökökre. Példának okáért a gyógyítók (koponyatrepanálók) vízmérnökök (fokrendszerkészítők) tömegesen jelennek meg Árpád kíséretében. Ebből arra lehet következtetni, hogy uralkodó családunk tagjainak a kíséretében mindenhol voltak magyarok, azaz mágusok. De a vízmérnökök megjelennek Buchara környékén Mezopotámia déli részén, a Kárpát medencében meg tömegesen. (Cséfalvay Gusztáv megfogalmazása.)


Gondolatmenetünk főhőse Horvát István egyetemi tanár, a Széchenyí Országos Könyvtár első igazgatója, rengeteg elképesztő adatot hozott a felszínre. 200 éve rátalált az I.sz.-i pannoniai IASSI népre, kiknek neve – középkori jászainkkal egyezően, magyarul is érthetően – ÍJÁSZ jelentésű volt.[1](Ógörög ia/ie/io = íj)

Részletek Ortelius, Germania veteris térképéről

-Balra lent a rejtélyes IASSII nép, akiknek a Dráva mellékén Respublica Iasorum néven államalakulatuk állt.[2]

-A jobb felső részen az Alföldtől Meotis-ig elterjedt Iazyx (Jaszusz)[3] nép, a többesszámú Iazyges névvel.

A több további ide kapcsolható ókori jász terület geopolitikailag egybefüggő volta arra utal, hogy itt a rómaiak előtt egy hatalmas Jász Birodalom létezhetett.[4]  

Horvát István, jászaink vonalán közvetett bibliai adatokkal találkozott a középkori királyi törvényeinkben és oklevelekben adódó PHILISTAEUS nevük által.[5]

Mikoviny S. Jászság térképe (1731)

Címkerete nagyítva,  Iazigum (cz?) Philisteorum

E szokatlan jász-filiszteus azonosítás helyességének döntő érve volt, hogy az ellentétes irányból is előkerült!

Ugyanis az első magyar nyelvű biblia-töredékekben, jásznak írták, fordították le a szentföldi események filiszteus szereplőit,[6] Kánaánt egyenesen a jászok földjének tették meg. Pl. a XVI. századi Debretzeni Magyar Legendárium, Sault és Dávidot is a jászok ellen harcoltatja!!! [7]

Hasonló átfedések alapján, rokoníthatónak ítélte az ókori Szentföld Filiszteus, Kananeus és Agarenus/ Hagarenus őslakóit, a Jász, a Kun és a Magyar népágaink egyes elődhullámaival, amire tengernyi történelmi bizonyítékot ídéz a jászokról szóló könyvében.[8] A Jászok bibliai szereplése további kutatásokra késztette.

Meg is találta Hungár népnevünk Hongroe leiratát egy régi arámi nyelvű Bibliában, és adatát a Tudományos Gyűjtemény 1828-as évfolyamában publikálta.[9]

Váratlan tény tehát, hogy:

Hungár népnevünk Hongroe (HNGR) formája szerepelt az arámi nyelvű Szent Bibliában!!! [10]

Három személy is publikálta e tényt, 1828-ban Horvát István, 1881-ben Dr. Kohn Sámuel, és 1912-ben Németi Kálmán.

A Hungár név bibliai szereplését tehát Horvát István után 50 évvel, zsidó történelmi feljegyzések és hittudósi vélemények mérlegelése alapján Dr. Kohn Sámuel főrabbi is elismerte,(Héber kútforrások és adatok Magyarország történetéhez)[11] kiegészítve annyival, hogy a zsidók a XI-XVIII. sz.-ig Magyarországot Hágárországaként ismerték, és a magyarokat hagri-nak hívták. [12]

Adott tehát az Ábrahám korabeli személy, Hágár, (HGR) akinek neve helyén a Bibliában időnként Hongroe (HNGR) állt, és furcsa véletlennel, a középkori zsidók Magyarországot Hágárországaként ismerték.

Dr. Kohn Sámuel szerint:

– A héber irodalomban Magyarországra alkalmazott Hágárországa névazonosítás pontos okát nem tudni, de feltételezhetően a magyaroknak bibliai nevet kereső zsidók, a hasonló hangzás alapján azonosították a Hágár és Hungár neveket.

– A Hongroe név bibliai megjelenéseiről pedig azt írta, nem lehet eldönteni, hogy a kérdéses bibliai Hongroe (HNGR) névalak vajon az Ábrahám korabeli Hágár (HGR) név rontott, N betűvel betoldott formája-e, avagy, hogy valóban a magyarokra vonatkozott volna!!!

Figyelem!

A zsidó tudós tehát azt a szenzációs lehetőséget, hogy Hungár népnevünk szerepelhetett az Ószövetségben, nem erősítette ugyan meg, de nem is tagadta, nem is cáfolta!!! Nem állt elő a mai tudományos logikával, hogy fiatal népként nem jelenhettünk meg a szentföldi történelem i.e. II-I évezredében, vagyis, hogy teljes képtelenség szereplésünknek még a feltételezése is.

Hungár és Hágár nevek azonosítási lehetőségének hatalmas akadálya, hogy az idők során a kérdéses bibliai Hágár személye egyiptominak, Hagarenus utódnépe pedig arabnak lett elkönyvelve!

A nehézséget valami modern értelmezési hiba okozhatja, mert két közvetlen írásos történelmi közlést ismerünk az ellenkezőjéről! Talán nem a mai arab-kategóriában kellene gondolkodunk, illetve az adatok értelmezhetőségi iránya egyre inkább a magyari őskultúra hajdani egyetemessége felé mutat, és ebből a szkíta-hun-magyar ősvallásból a későbbi ,,népek,” esetünkben az arabok, csak átvettek, kisajátítottak egyes tartalmakat, elemeket.

– Hiszen a középkori örmény híradások is cáfolták Hágár leszármazottainak arabságát!!! Az örmények a VIII. sz.-ban harcolva a Hágár-fi Szaracénokkal, jól ismerték hódítóikat, és nem látták, nem tartották őket semita népnek!!![13]

– Az ,,arab” Szaracenusok váltóneve a Mór, akikről Sallustius pun könyvekre hivatkozva közölte, hogy Méd származásúak.[14] Magyar nevünket Madiar formában pedig, a Médek Madia névváltozatával már számos tudósunk kapcsolatba hozta.

Mivel ezeken túl még számtalan közvetett utalás szól az a hagri = hungár azonosság mellett, fel kell tételeznünk, hogy a régiek esetleg nem a mai faji értelemben használták az arab elnevezést, hanem a név jelentése alapján, a nomád, vándorló életmódúak egy részét jelölték vele. A mai arabok ősei pedig átvehették az egyetemes szkíta ősműveltség egyes vonulatait, később sajátnak beállítva. Ezért értelmezzük át jelenünk ismereteit!:

-1)Mit jelöl a Szkíta név?

A kutatók között nincs egyetértés a szkíta nevet illetően sem, és szerintem is beszédes nevük, népnév helyett amint látni fogjuk, egyfajta ősi kultúrkört képviselő népréteget jelölhetett. Innen tekintve kulturális értelemben, a lovasíjász Szkíták tükörfordításban (Jász)íjászok voltak, amit:

közvetlenül igazol a szkíta utód svédek nyelv, szkíta (népnév) és a lövész, (íjas lövész, tehát íjász) szavainak ,,egyezése.”       

Svéd SKYT = szkíta és SKYTT = lövész, (ez régen az íjász volt)

Továbbá az indogermán nyelvek szkíta ,,névről” másolt-gyártott íjász-lövész szavai[15] is mutatják az egyeztetés helyességét, valamint a szkíta kultúrgyökerek igazát.

A Szkíta és Jász név egy-azonos íjász jelentése pedig Horvát István meglátását bizonyítja, miszerint a tükörfordítással szaporodó nyelvek miatt az idők során sokkal több népnév született, mint amennyi nép ténylegesen volt.

A szófejlemények jelentései mind arra mutatnak, hogy az ókori szkíta név nem népet, hanem ,,beszédes” módon az ókori íjász-létszemléletű népréteget, osztályt jelölhette.

Új kutatási szempontokra van szükség, ha a korai vallástörténeti kronológia ideológiai alapon kategorizált, és az egyházi történetírás korszakolásában legalább a IV. századig szerepelt, hogy:

Ádámtól Noéig tartott a barbarizmusNoétól a ,,vízözöntől”  Bábel tornyáig a SZKÍTIZMUS korautána Ábrahámig a graecizmus, majd Judától a judaizmus[16]

E szkíta korszak létének okával a római Cato szolgál, miszerint a vízözön után a szkíta ,,gyarmatosítás” vitte szét a kultúrlángot az ismert világon![17]

E szkíta alaphelyzetre utal a mitológiai vízözön legkorábbi, mezopotámiai változata!

Itt Noé helyett Ziusudra, (Berossosnál Xisuthros) szerepel, és e névváltozatok utótagja, a szkíta-méd-perzsa uralkodói ksatra/satracímet rejtik.[18]

Sőt, a görög változat Deucalionja egyenesen szkíta volt![19]

Vagyis a legősibb írott hagyomány ezen szkíta-méd vonatkozásai megerősítik azt az újszerű helyzetet, amelyben a ,,vízözön” utáni fejlődésmenet szkíta kezdetével számolhatunk. Így már a vízözön utáni isteni szövetség jelképe is új értelmet kap.:

A vízözön által legyőzött régi, bűnös világ romjain, Noé és az Isten közötti szövetsége jelképe – a szkíta idők kultikus fegyvere – az ÍJ lett!!! (1Móz 9,13)

A héber, görög és latin Bibliák KESET, TOXON és ARCUS szavai, elsősorban Íjat jelentettek, és majd csak a szkíta hatalom megdőltével redukálódhatott le az ÍJ szókép is a szivárvány mellékjelentésre!!!  

Kifordult az ősi mondandó, elfelejtődött a vallástörténeti kronológia is, egy jelentés-polarizációt okozó történelmi séma miatt.

Egyes hódítók részéről önigazoló gyakorlattá vált démonizáni, vagy elhallgatással eltörölni az elődvallás szereplőit, képviselőit. (Lásd a dévák és aszurák polarizációját.[20])

Ilyesmit látunk Hágár esetében is, akit a bibliai változat szégyenteljes körülmények között, Ábrahám egyiptomi ágyasaként mutat be, aki megszülte Izmaelt, aki pedig felnőve ÍJAS VADÁSZ lett.

Ehhez képest az iszlám hagyományokban Hágár eredete és személye nemesebb képet mutat. Néhol egyiptomi fáraó lánya,[21] máshol az észak-afrikai Magreb (nyugat) királyának lánya,[22] aki csak apja halálát követően lett egyiptomi rabszolgaként Ábrahám első törvényes felesége!!!

A térkép  ókori Scythiaca regiot mutat Alsó-Egyiptom szomszédságában!

Balra lent, Scythiaca regio

A kérdéses helyen, az ókori Egyiptomtól nyugatra szkíták éltek, és a mai napig élnek ott nem semita eredetű ,,arabok” a berberek, akiknek Amazigh leiratú önelnevezését, Mazírnak kell ejteni, hasonlóan a keleti magyarok Madzsar/ Mazsar/ Mazar nevéhez.

Másrészről még a magrebi eredet is hozzánk kapcsolódó adat, hiszen az árpádi Magyarországon átutazó, (1150-1153) maga is magrebi származású Al-Garnati, lakosságunk jelentős részét, magyarul beszélő magrebinek (arabul nyugati) ismerte fel!!! [23]

Így már hihetőbb lesz, hogy e vitatott Hágár eredetileg még a Bibliában is, Nimródtól származó királylányként szerepelt!!!

Íme, az ,,egyiptomi szolgálóként” megismert Hágárról, hajdan még a Biblia is tudta és közölte Nimródtól eredeztethető királylányi voltát. 

Erre Némäti Kálmán lelt a Bibliában, és 1912-ben publikálta könyvében:[24]

…,,És nem lesz szükségünk fiára Hágárnak, aki leánya Fáraónak, aki fia Nimródnak, aki téged bevetett a tűz-kemencébe…” 

Vajon miért maradt ki mára? Esetleg a ,,tűz-kemence” rossz emléke miatt.

A Biblia Egyiptomot emlegette jelképesen a ,, népek kohójának” ami áttételesen a tűz-kemence is lehet, ismerni kellene az eredeti szavakat.

Így előfordulhat itt valami régi félreértés, valami hasonló, mint amit R. Graves emlegetett a szimbólumokkal nem boldoguló rómaiak betű szerint gondolkodó, unalmas voltáról.[25]

A zsidók, esetleg az egyiptomi vegyítő szándékot nehezményezve nevezték az egyiptomi fogságot, átvitt értelemben kohónak? 

A neheztelő vélemény minden esetre kiütközik Hágár jellemzéséből, és királylányi voltának elhallgatásából.

Bár az ókori vallástörténet Ábrahámmal a ,,grécizmust” indítja, de Hágárt a képbeszéd, az előtte lévő szkíta-korszak örökösének mutatja. Az íjász korszak Nagy Vadász királya, Nimród utódjának, és a felnövő Izmaelről is hangsúlyozottan közli a Biblia, hogy Íjas Vadásszá lett. (Ábelról mondatott, hogy juhpásztor, a Kainról pedig, hogy földműves, akkor Izmael íjas voltát is így kellene nézni.)

A történelmi pontosításhoz tartozik még a Hágárról lekopott istennői arculat, amit a később elférfiasodott sábai (Jemen) Hagar Kaham harcos védőisten alakja igazol.

Ha pedig Hágár eredetileg istenanya volt, akkor a babiloni Sin holdistennel való azonosítása folytán tovább pontosíthatóan Holdistennő lehetett. Ugyanis a Sinai hegy (Hold-hegy) egykor Hágár nevét viselte.

Ioannes Franciscus 1557-es térképe oldalán a szentföldi helynevek és variánsaik.

A kinagyított részlet jobb szélső oszlopának ötödik bekezdése:

Sina, Sinai, Mons dei, Hagar, Thur  azaz: Sinai hegy, Mons dei = Isten(nő) hegye = Hágár hegye, később Gebel el Tur

Holdisteni minőségére utalnak nevének tipikus holdnévi jelentései, mint Futó és Vándor, továbbá az égi (meteorit) eredetű Szent Kába kő Hagar neve is. (A mai mekkai szent zarándoklatnak a Hidzsra-nak (régi nevén HEGIRA) fő pillanata a Hagar-kő körüli ,,keringésből” áll.)

Hágár holdprofilja a kozmogóniai ősvallásból eredhet, ami illeszkedik Szaracén népének holdat és vénuszt tisztelő vallásával.[26] Ezen túl párhuzamba állítható Boldogasszony Anyánk, valamint Babba Mária hold-jegyeivel.

Ideje áttérnünk a szkíta- hun népek ősi Istenanya-tiszteletére, ahol szintén a megszemélyesített holdat találjuk.

Pl. az indiai hunok harc előtt Anahita istennőhöz imádkoztak.[27]

A Jüechi hunokat pedig a kínaiak holdfajúnak tartották, és jusson eszünkbe az ókori jász/ jón népek névadója, a prehellén Io, akinek neve Íj, Hold és (égi) Tehén [28] .

A néphagyományok sok esetben megtartották az eredet emlékét.

        A hunutód hunzák és az adige-k zászlain hold, csillagok és íj.

Hunza zászló
Adige zászló

Még Szűz Máriánál is megmaradtak a burkolt utalások. Kozmikus környezete utal korábbi hold-lényegű alakjára.

Szűz Mária jobbján a Nap, balján a Tenger Csillaga,

alatta a Hold és a felirat: Szép, mint a Hold

Nos, a kulturális vonalon előkerült női ős (Hágár) váratlan fejlemény ugyan, de ősiség szempontjából megerősítő tényező. Ahhoz a történelmileg szinte eltüntetettnek mondható matriarchátushoz irányít, melyben még nők álltak a vallási és a társadalmi élet élén. A misztériumok beavatásra várói, az Ízisz, Gaia, Rhea Cybele, stb. nevű Nagy Istenanya elé járultak az élet szent titkaiért. [29] A késői utódok, ezen ősi Szűz-anyák évköri ciklikus megújulást felmutató jelképiségét félreértve, személyüket szajhának tartották. (Lásd Szűz Mária esetét.)

Íme, ismét az ellenséggyártó séma, melyet ez esetben a női uralmat felváltó patriarchális korszak hozott, és hatása a nyelvben is leképeződött. Polarizációt okozva, a jelentések sok esetben átváltottak éles ellentétükbe. (Lásd a dévák és aszurák polarizációját.[30])

– ném. Magde = szűz és szolgáló, (ágyas)  … – ang. Maiden = szűz és szolgáló (ágyas)

– ném. Dirne = lány, hajadon, és szolgálólány, kurva

– szlovén/ horv. Devica  és ukr. Diva = szűz, ám cseh Devka = szajha

– ógör. Partheniosz = szűz, és a Partheniasz = ágyas gyermeke (fattyú)

 – ógör Coré = Istennő, fiatal lány, hajadon, szűz, viszont a Cár = hulladék, és szolga.

– cseh Bohiné = Istennő, és Béhna = szajha,

A svéd skyt = szkíta, skytt = lövész, vadász, = ném. SCHÜTZE,  → SCHUTZ = védelem,

cseh SKYTA = szkíta, SKYTATI = vigasztal, vigaszt nyújt, ám a SKITNICA = csavargó.

Ilyen polarizálódás látszik Hágár személyén is, aki királyi hajadonból lett Ábrahám ágyasává.

Összegezzük!!!  

Női ős → matriarchátusi csillagtisztelet → Szűzanyák → polarizáció  → Szajhák

Az eddigiek szerint, Hágár – feltehetően mint ősi Istenanya – ezer szálon kapcsolódik történelmünkhöz és kultúránkhoz. Lénye a vízözön utáni szkíta-korszak nimródi hagyományvonalába illeszthető, amit a bibliai eseményhorizont korai íjász-szkíta vallási dominanciája érthetővé is tesz. Az előd csillagvallás fejleményeként folyamatosan előkerülő ősi holdistennői arculata is természetes korai jelleg.

Hágár tehát szkíta jegyeket visel, nem csoda, ha az arabságát tagadó híradásokkal egybecsengően, találni ókori történetírókat, akik az arábiai Agarenus/ Hagarenus népet, el-MAGAR-IN néven is emlegették[31] Ennyit a történelmi arabságáról.

Vegyük elő az írásos bizonyítékokat!

A Nimródi leszármazás írott adata mellet, Hágár és Hungár azonosságát jelzi a XII. sz-i hivatalos magyar állami névhasználat is!

II. Géza királyi pecsétjén, (kb. 1160) országunk neve HUGARIE felirattal látható! [32] Az U feletti vonalka szolgálhatott az N hang jelölésére, amit hasonló esetekben a hozzá nem értők kihagyhattak.

Mint például:

a Gesta Ungarorum bécsi kéziratában, ,,HUGARII,” … a VII.sz-i Szent Isidornál ,,UGRIOS,” …  Georgikosz Monachosz Világtörténelmében, görög nyelven két GG-vel ,,OUGGRI,” (olvasva OUNGRI) … és az ebből merítő Nesztornál szláv módra már ,,UGRI,” … Teofülaktosz Szimokattánál ,,OUGOR” formában áll népnevünk. [33]

Miért jöhetett könnyen a Hungár névalakból a Hágár forma?

Emlékezzünk, akadtak ókori történetírók, akik az arábiai Agarenus/ Hagarenus népet, el-MAGAR-IN néven is emlegették[34] Így a Hágár név már az ókorban is joggal szerepelt együtt a magyar névvel.

Az Arabia, Aethiopia, Aegyptus c.térképen,  Hagar/ Agrei nép Arábiában, együtt a Magor névformával.

Alul jobbra Magorum port, mint Anonymus Portus Moger = Magyar Réve (69. fej)!!!

(Itt is a polarizáció, mert arabban a mogor ma szemét jelentésű.)

Iratokban a Hungár (HNGR) név Hagarrá (HGR) válását:

főként az NG hangpárossal való birkózás – számlájára írhatjuk.

Ógörögben pl. a G előtti N hang egy újabb G-vel jelöltetett. Így a perzsa-lovasfutár (hírvivő) jelentésű ANGAROS és a hírvivő jelentésű ANGELOS szó is ógörögben két GG-vel AGGAROS és AGGELOS alakban íratott, de az ógörög szótár a kettős GG-ről megadja az NG olvasatot. (Németi Kálmán jött rá.)

Íme Hágár/ Ágár ősanya hagar/ agrei népének fennmaradt két GG-s AGGREI leirati formája, mely helyesen HANGREI olvasatú!

Ptoemaios térképe változata

Kinagyítva a ritka két GG-s Aggrei leirati forma, olvasata (H)ANGREI.

Tehát a Hungár/ Hongar népnév már nagyon régen Huggar/ Aggar leíratú lett,amiből a két GG-t nem értő historikusok Hagar/ Agar/ Ogor stb. alakot faragtak, miként az UNGOR-ból lett UGOR esetnél is.

Bizonyító erejű adalék még a Hágár/Ágár (Hággár/Aggar) név már említett héber Futó jelentése,[35] mely szinte pontos egyezést ad a népnevünkből származtatható és perzsa-lovasfutárt (lovas Futó) jelentő görög Angar-os (Aggar-os) szóval.[36]   

Vagyis a Bibliában szereplő Hongroe nevet az írók előbb csak elferdítették, majd az újabb meg újabb fordítási meg összeállítási munkálatok során a szövegkörnyezetből, fokozatosan, még a beazonosíthatóvá tevő körülményeket – a nimródi meg királyi származást – is kikoptatták.

Gyakorlatilag az eredeti NG-s névforma előbb GG-s majd egy G-s alakká lett átszerkesztve, miként népnevünk esetében is kimutatható:

Georgikosz Monachosznál két GG-vel ,,OUGGRI,” … majd Nesztornál szláv módra ,,UGRI.”

Váratlan vallási egyöntetűség.

Hágár holdjegyei átfedésben állnak a szkíta-hun népek ősi Istenanya-tiszteletével, és itt megint ki kell hangsúlyoznunk Boldogasszonyunk, és Babba Mária máig megmaradt ,,holdas” utalásait.

Hajdani egyetemességén érthető lesz a széleskörű nyelvi rokonság!

Hold = prehellén Io = kínai Jüeh = egyiptomi Jah = zsidó Jahve = latin Janus = török Aj

E holdnevek hangtani rokonsága és íjjal való kapcsolat a közös szkíta ősnyelvi gyökerekkel magyarázható.

Kánaánban, azaz Io holdanya földjén a zsidók jövetelekor már ott élt királyaik alatt a filiszteus népesség, akik más néven Jászok ill. Jónok voltak,[37] mert a ma iráninak tekintett Jászok és a görög Jónok hajdanán egyeztetve voltak a közös szkíta gyökerek miatt, amiből adódóan mindkét névben benne rejlik az íj jelentéstartam.

Még a zsidó kultúra is a holdanyai ősvallásból sarjadt, lásd a héber és keleti hagyományok szaktekintélyét, néhai Mahler Edét: ,,Az izraeliták JHWH-jének tisztelete, – mint más helyütt kimerítően bizonyítjuk,- ugyancsak holdtisztelet volt.”[38] … Jeremiás e holdtisztelet ellen ágált.[39]

A mezopotámiai csillagvallási gyökerek hatósugara! Sineárból, azaz Sin holdisten földjéről indult Ábrahám Io holdanya földjére Kánaánba. Mózes az egyiptomi Jah holdisten kultuszával telítődhetett, és Jahve isten nem csupán Jah holdisten nevét ,,hordta” de neki is meg volt a holdistenek szokásos bika, ill. tehén alakja.[40] Jó okkal, ha a tehén és a bika jelképezte akkoriban a hatalmi erőt, amit az uralkodói szarvak jeleztek. A prehellén Io-nál is ezt találjuk neve jelentéseiben, Io = Íj, Hold, és (égi) Tehén. Ez utóbbiak tehát analógiásan kapcsolódó, összefüggő fogalmak.

Sokat időzve a csillagvallási utalásoknál és a hold-elemeknél, igyekeztünk bemutatni a szkíta-hun hagyományvonallal adódó kapcsolatukat, melynek végén Boldogasszonyunk áll. Szent István országfelajánlásakor még nálunk is élt emléke, ezért szólt a felajánlási szöveg az Ég Királynőjéhez, e világ jeles újjászervezőjéhez.

Fejér megye pecsétje

A szkíta kultúrfölény hanyatlásával együtt járt a megítélés sematikus megváltozása. A polarizáció nem csak a Bibliát érte utol, de amint a bemutatott példákban már láttuk, a nyelvekben is leképeződött.

A tisztázáshoz vezető úton fő érvünk tehát, a sokáig fennálló (ennek ellenére ma már szinte elképzelhetetlen) egyetemes vallási egyöntetűség.

Hozzászoktunk Zeusz, Héraklész, esetleg Jupiter emberi kalandjaihoz, és elvesztettük szem elöl a történetek planetáris vonatkozásait.

Egyetemességre utalnak a Biblia legkorábbi matriarchátusi[41] és a kozmológiai[42] vonatkozásai, amelyek a csillagvallás anyaistennőinek globálisan elterjedt, korai uralmát jelzik. A Haag féle Bibliai Lexikon írja, hogy Keván csillagisten neve alatt valószínűleg a Szaturnuszt tisztelték Izraelben, a mezopotámiai csillagtisztelet hatására. A lexikon magaslati kultusz névvel utal az izraeli i.e. VI. sz.-ig tartott csillagtiszteletre.

A ,,vízözön” utáni szkíta kor pedig a harcosi (íjász) osztály földművelési elemekkel bővelkedő ideológiáját jelentheti, mely a női őskultúra hasznos elemeinek átmentésére, az őstanítási igazságok őrzésére vonatkozott.[43] Az íjász, mint ,,rendfenntartó őr” a korszak uralkodó elitjéhez tartozott. (Athénben később is a szkíta volt a rendőr.)[44] 

Ha a fél-hettita Salamon király korát nézzük, akkor a hozzá köthető Szadduceus = Cádokita papság[45] ezt a magaslati kultuszú hagyományvonalat közvetíthette, és nem csupán a zsidó, hanem a feltételezhetően az egész Salamon uralta ,,arameusi” vonzáskörben. Nagy jelentőségű Robert Gravesnek és Raphael Patainak e szadduceusi vallásvezetést minősítő arameus jelzője,[46] mert kapcsolat kínál a továbblépéshez!! Károli ugyanis az 1745-ös bibliafordításában megadta az arám szó fenség, (fennség) magasság jelentését. 

Az ARAM kultúrkör pedig (a perzsákhoz társított) ARAMazd/ ORMuzd/ ARMazi/ AHURAMazda istenhez vezet. Ezért megvizsgálandó, hogy a szadduceusi ősvallásnak mennyi köze lehetett, a ma óiráninak nevezett, csillagvallási elemekkel bővelkedő méd-perzsa őshagyományokhoz, amellyel többnyire Ahuramazda fia, Mitrá vonalán találkozott a nyugat.

Engem Melchisedek vezetett nyomra.

Melchisedek/ Melchizedek/ Melchicedek a Magasságos Isten papja volt.

Mivel épp az arám név tesz magasság, ,,fennség” értelmet a Bibliában,[47]ezért lényeges, hogy e névhez kapcsolódik az arám nép, az arameus nyelv, valamint azon Aramazd isten, ki a kaukázusi örményeknél Aramazd, a grúzoknál Armazi és a perzsáknál Ahuramazda/ Hormuzd néven Teremtő szintű istenként szerepelt planetáris vonzatú alistenei körében. Vagyis az arám kultúrkör csillagtiszteleti kultúrkör volt!

A már keresztény Chorenei Mozes örmény történetíró a Nagy-Örményország története c. könyvében egy Aram hőstől eredezteti az örmény-aram eseményfolyamot, nem említve, illetve kicsúfolva a kereszténység előtti idők feljegyzéseit, Aramazd/ Hormuzd/ Ahuramazda isten már jóval Aram névadó hős előtt tisztelve volt.

Salamontól kezdve Asszíriáig, és az achaimenida Óperzsa Birodalomig átitatta a kultúrát az alig ismert és átbeszélt arám hatás. A nagy területi átfedés érthető lesz a beazonosítás után: mit ad isten, id. Plinius szerint az arámok egyeztethetőek a szkítákkal: ….”A perzsák által sacanak nevezett scyta népet általában a hajdani arameusokhoz legközelebbi nemzetnek tartják.” (Plinius: Historiae naturalis, VI. könyv.) Talán ezért homályosult el az arámok történelme is.

Régi ,,nép” az arám, már az i.e. XII. sz.-i asszír feliratok említenek aramu törzseket. Hatásukat mutatja, hogy az i.e.VIII. sz.-ban a damaszkuszi arámok asszírok általi legyőzését követően, Asszíriában kereskedelmi az achaimenida óperzsáknál pedig i.e.VI. sz.-ban birodalmi nyelv lett az arámi[48] Amint írtuk, vallási téren a zsidókra az arámi kultúra már a legkorábbi időktől kezdve nagy hatással volt,[49] később a nyelvet is átvették és használták a héber helyett, és jól tudjuk, hogy a szent iratok nagy része arámi nyelven maradt fenn.

Az asszírokra gyakorolt hatás jól kivehető az istenek ábrázolásából.

Assur
Ahuramazda/ Aramazd/ Ormuzd

A kinézetre szinte teljesen hasonló Asszur neve máig őrzi az ŐR értelmet,[50] és ezzel újabb azonosítási pont adódik. Mert Ahuramazda nevének AZD végződése szintén Őr értelmű.

Ez esetben érthetővé válik a további átfedés Melch-izedek IZED-jének és a magasságost (égit) jelentő ARAM névnek az együttes megjelenése az óperzsa (h)Aram-azd isten (Égi-Őr(isten) nevében. (Hiába irkálja a modern világ Mazda meg mazdaizmusként, e forma hibás.)

A kaukázusi népek mitológiai emlékezete szerint is Ábrahám korában, Ahuramazda egyetemes fősége volt a mérce. Szintén ezt vallották a méd-perzsák. (Akik Parsua néven már III. Szalmanasszár asszír király i.e. IX. sz.-i fekete obeliszkjén együtt vannak említve Jahu izraeli királlyal. British Múzeum)

Innentől jelentőséget nyer a harcos népek Horm-uzd/ Ahuram-azda istenének nevében álló, őr jelentésű és kultikus jelentőségű Azd/ Ized/ Jezd utótag, amely a korszak őreinek lövész-íjász volta miatt, ismét csak a szkíta és jász név tükörfordítása lehet.  

A puszta névváltozati variánsok nyelvtanilag egybefűzhetőek! Így az Ábrahám korabeli kánaáni/ Zádok/ Cedek  nevű isten is kapcsolatot mutat Salamon Cádok-ita/Sadduceus papi kasztjával, valamint a babiloni Zedek-iel angyallal, aki állítólag Ábrahámot is tanította.[51] E Zedek-iel (véd)angyal lénye viszont az ,,óiráni” IZED/ JAZID véd-, őr-angyallal[52] ér össze, akinek neve tehát benne foglaltatik az akkori arám-szkíta népek Ahuram-azda/ Haram-azd/ Aram-azd = Szent/ Égi/ Felséges-Őr/ Isten[53] nevében is. Ez utóbbinak harcos alakját az örmény és grúz (régen iber) hagyomány is megőrizte.[54]

A méd Cyaxares/ Uvaksatra is hasonlít istenére

Uvaksatra (görögösen Kyaxares) nevének ksatra végződése király és harcos értelmű, ebből lett később a satrapia = tartomány, és satrapa = kormányzó, valamint az újperzsa zatiah = nemes születésű, zadra = figyelő, ügyelő, (őr) és zadeh = fiú, utód. Mind összecseng a Ziusudra és Xisuthros nevek utótagjával. Az óiráni vallási vonal ezen őr-vetületű főszereplőiről láthatóan nem tagadható le a szkíta kapcsolat.

Eljutottunk a kényszerű megállapításhoz. Az i.e. II-I évezred legfőbb és legelterjedtebb vallásánál szkíta eredetet és szkíta jellegzetességeket találtunk, még ha arám/ haram név alatt is, és ezen aram ,,népcsoport” istene volt Ahuram-azda/ Armazi (Magasságos, Szent Őrző)[55] Őr/ Őrző-Isten. Minden téren a perzsáknál érnek össze a szálak, hiszen az achaimenida kortól államuk hivatalos nyelve lett az arámi! Vagyis váratlan végkifejlettel, a perzsa vonal tekinthető a legeredetibb hagyományőrzőnek. De miért is nem hangsúlyozza ezt a hivatalos történettudomány?

A szkíta-méd-perzsa hagyományvonalon, az i.e. VI.sz.-i achaimenida kor zoroasztriánusi újítása változást hozott ugyan, de a közös gyökerek miatt még így is jócskán hasonlított a szadduceusi vallásformához.[57]  A kezdetben jó-szellemet, majd később istent jelentő újperzsa IZED szó, a zendben a felső védőlények, a JAZATÁ-knak közös neve is volt.[56] Innen jön a zoroasztriánus utód parszi vallás IZEDizmusa.

A kánaáni Cedek, Zádok, a babiloni Zedekiel valamint a szkíta-méd-óiráni Izedek angyali (isteni) alakjait, nyilván a későbbi vallási szakosodás távolította el egymástól. Feltehetően a jeruzsálemi Melch-izedek és Adon-izedek nevek végén is ezen ősi őrangyal jelentése állhat – ha a Melech (M-l-ch) jelenthet egyenesen angyalt (Maloch) – ezért a nevek ilyen módon való tagolása pontosabb illeszkedést ad a korai vallási helyzettel és isten-képpel.

Az eredendő zsidó-arámi-méd-perzsa vallási ,,egyezőlegesség” megmagyarázná azt is, hogy a zsidók miért tekintették messiásnak a perzsa Cyrus-t, aki ugye hazaengedte a zsidókat templomot építeni.

Figyeljünk az idő egyezésekre. A perzsa vallásba Zoroaszter ekkoriban hozta be a templomépítés szokását. A ,,tűztisztelő” Perzsiában mindeddig, a magaslatokon, a szabad ég alatt égett a szent tűz,[58] és csak a zoroasztriánus papok újításával jött el a szent örök tűznek szentelt templomok építésének gyakorlata. Mivel az izraeli magaslati kultusz hegyi oltárain égett tűz, meg a zsidó templomi örök tűz miatt, sok tudós a zsidóktól átvett hagyománynak látja az eredendően tűztisztelő perzsák hasonló szokásait.

Az utókor számára ez az egyetlen magyarázat adódik. Még a világ XVIII. sz.-ban ismert vallásait bemutató, Broughtonnak a’ religióról való históriai Lexikona,[59] c. összefoglaló műve is felemlegeti a zsidóktól való átvételt minden egyezés esetében.

A szintén XVIII.sz.-i Hunyadi Ferentz református püspök[60] Strabo könyvéről szólva így ír:

 ,,A’ Persáknak fellyebb említett könyvében is, melly Sadder, sok dolgok vagynak, mellyek a Szent írásban való dolgokkal nagy hasonlatosságot mutatnak.”

Tényszerűen mindenki az egyetlen igaz, (mert ezt sulykolták) zsidó vonalat tekinti az átadónak. Arra azonban, hogy a számtalan egyezés oka nem a zsidóktól való átvétel, hanem a közös szkíta gyökerű ősvallás sokáig fennálló egyetemes léte lehetett, fel sem merül, mivel senki sem gondolná!!! Így a vizsgálata is elmarad. Pedig fentebb már említettük Máhler Ede zsidó orientalista tudós véleményét, miszerint a zsidó vallás is eredetileg holdtisztelet volt.

Mivel az eredeti vallási hierarchiában az egyetemes főisten alá, demiurgoszként vagy angyalként, alistenként másod, meg harmadrangú szellemi lények is tartoztak, szükségszerűen ezekből lettek a későbbi nemzeti istenek. Elődjét kiszorítva így lett főisten a nap, a hold, vagy más planetáris elem, mint pl. a szaracénusok Vénusza,[61] és a filiszteusok Dágonja.[62]   

Így történt Zerdush/ Zoroaszter reformjában is. A korábbi ősperzsa vallás örök istenét, Yazdan/ Jazdan-t eltávolította az élről, és besorolta Jó-Istenként ill. Őr-Istenként a teremtővé tett Ahuramazda mögé, a második, tehát angyali vonalba.[63] E magyar Isten szóval rokon Yazdan/ Jazdan/ Izden névből eredt az újperzsa Istan/ Isztán szó, kettős, Isten és ország jelentéssel. Ennek következtében találjuk keleten a rengeteg ókori istanos/ isztanos országnevet. Magyari kapcsolat, hogy az Árpádi-génekhez kötött Bachtriában is a zoroasztrizmus virágzott egészen az iszlám hódításáig.[64] Nem kell megijedni a zoroasztrizmus, mint jelölő névtől, minden vallás alapjánál ezt találnánk. Jézus korában Parthiában is a zoroasztriánus Mágus papok számították ki születési idejét, és mentek köszönteni őt.

Mozaik Ravennából

Rögzítendő tehát, hogy a legkorábbi eredettörténet, Ziusudra történeti szent irata, harcos őr vonásaival, a kevéssé ismert szkíta-méd-perzsa, ,,arámi” zoroasztriánus hagyományhoz vezet. A  zoroasztrizmus szent könyvéből, a Zendavesztából pedig a XV. sz.-ban készült egy kivonat, Codex Praeceptorum (Szabályok könyve) seu (azaz) Canonum Ecclesiae Magorum, [65] (Mágus/Magor Egyház Szentírása) címmel. 

Mindezen előzmények alapján, népnevünkkel rokoníthatónak ítélhető a Canonum Ecclesiae Magorum címében szereplő Mágus/ Magor név, ha itt a vallási főszereplő Yezdán/Izdan istennév is rokon a magyar Isten szavunkkal!

Így esetleg saját Magor Szentírásunk is lehetett azon az alapon, hogy az ókori egységes emberiség társadalmi tagozódásában, minden társadalmi rétegnek más életfeladata volt, így más követendő eszményekre lévén szükségük, mindnek az alapvallás más-más szakára, oldalára volt kihegyezve a saját létszemlélete.

Kultúránk egy szála, az ősi mágus papi hagyományvonal maradványa. Mivel a papi uralom ellen felkelő ksatria harcosok is ugyan ebből az ,,ősnépből” származtak, ezért kultúránkban a harcos szkíta-jász-íjász bölcseleti rendszernek is fellelhetőek a maradványai. A szegényekhez szóló keresztény tanítások pedig, mint a legnagyobb lélekszámú köznépi réteg bölcselete, szintén a közös a vallási alapok egy hajtásának tekinthető. Mára kivesztek a tudás képviselői, a harcos hősökkel együtt. Maradtunk mi, köznép, és a keresztényi egyetemes szeretetvallás létjogosultságát talán az időszerűsége adja számunkra, válaszul a modern ember elidegenedettségére.

Kellett lennie tehát Magor ágú, Mágus-papi irányvonalú szentkönyvnek is, ahogy van a kaukázusi térségnek is (Grúzia) ősi Szentírása, a Nimród könyve,[66] mely Zoroaszter és a Biblia gondolatvilágát ötvözi. E Nimród-hagyományt megőrző alkotás bibliai rokonságát jelzik a benne foglalt olyan apokrifek, mint pl. 1. Ádám és Éva kijövetele a paradicsomból, 2. A világ és az ember teremtése 3. Megjegyzések a Lét könyvéhez, 4. A nemzetségfők családfája Ádámtól Krisztusig stb. A magyar fordítás előszavában írja Dr. Obruzsánszki Borbála, hogy a grúz nép is megőrizte a Nimródtól való származás tudatát, és mivel Grúziában az achaimenida korig Nimród utódai uralkodtak, így lehetett olyan helyi hagyomány, amelyet a Nimródtól származó családok őriztek meg az utókor számára. [67]

Miért nem tudni ma mind erről?

Természetesen a történelmi polarizációs séma miatt. Kizárólagossághoz segített, ha az ,,új vallási vonalból” kirekesztették a rivális ,,elődnépek” képviselőit, isteneit. Bűnös, rabló nép lett a filiszteus-jász, Nimród pedig isten ellen lázadó. Hágár ágyassá tétetett, a szkíták népek ostoraivá, a Hungár név eltűnt a használatból, Jézus pedig fattyú lett, mert mindezen személyeket a Talmud, negatív események főszereplőjévé tette. Mindez tehát ideológiai rivalizálás miatt történt, és mi is korábbi történelmi dominanciánk miatt lettünk feledésre ítélve.

Az egyik leghatékonyabb, centrális előnyt hozó és minden mást eltakaró reformot, a talmudi elhajlás leple hozta.

Az egyetemesen elterjedt, közel azonos ősvallás ténye mellett Graves, Patai és prof. Shahak is kiállt, amely állapot tehát a kb i.e. III-I.sz.-ig a talmudi elhajlásig felismerhető volt. Ekkor a farizeus rabbik új irányokat hoztak, olyan vallásváltó ideológiai töréssel, amely mára teljesen eltakarta az eredeti állapotokat!

Már tudjuk, hogy eleinte a jeruzsálemi templomban az istennel való kapcsolatot, és a kapcsot biztosító vallási előírásokat, rituálékat, a még Salamon király által odarendelt szadduceus papság felügyelte. A templomi vallási törvények ezen őrzőit, a szadduceus papi arisztokráciát a farizeusi rabbik (kb. az i.e. III–I. sz.-ban) kiszorították, és a helyükbe állva, a prófétai hagyományvonalat is kisajátították.

Magukat egyenesen Isten szócsövének állítva, és a szóbeli hagyományokra hivatkozva megalkották a Talmudot, mely alapján hatálytalannak nyilvánították a Szentírást![68] E saját népüket is megvezető ,,reformfolyamat” által, a vallási élet terén sok évszázados vezérszerepet betöltő szadduceus papi arisztokrácia végleg kiszorult, és az ősvallás is eltűnt.

Ezt igazolja Josephus, [69] a Biblia[70] és a Zsidó Lexikon is. [71]

A néhai Izrael Shahak jeruzsálemi professzor elfogulatlanul tovább ment. Esetüket – a hébernyelvű történelmi iratokat áttanulmányozása alapján – könyvében, (1994) a történelem legbotrányosabb ideológiai szélhámosságaként emlegette.[72]

A talmudista rabbik tehát népük számára megírták a vallási szabályok ,,új” könyvét, a Talmudot, és azt az eredeti mózesi vallástörvények felett állóan kötelező érvényűnek tanították.

Az emberi egyenlőség isteni parancsát[73] elvetették, és saját elképzeléseik szerint átalakítva magyarázták. (prof. Shahak)

A Bibliában pedig így találni:

A ,,Mózes tanítói székébe ült,” (Mt,23,2) ,,vak” (Mt,23,17) farizeusok elviselhetetlen változtatásai miatt, Jézus ,,nehéz igát,” (Mt,23,5) a követőkre utalva pedig egyenesen ÁTTÉRŐKET (az eredeti vallást elhagyók) emlegetett. (Mt,23,17)

Eszerint Jézus nem reformernek, hanem sokkal inkább helyreállítónak, kiigazítónak, megőrzőnek tekinthető, innen a kozmológiai minőséget idéző anyai Szűz vonal.

Mi lehetett tehát az áttérők eredeti vallása?

Nem amit belénk sulykoltak, hanem az eddigiekben tárgyalt egyetemesen egylényegű ősvallás, a magaslati kultusz, az ég planetáris, termékenységi istenségeinek tisztelete,[74] amely az eddigiekből láthatóan a szkítákkal kezdődött, és a méd-perzsa vonal vitte legarchaikusabb módon tovább. Az utókor a Mithra vallás által kaphat belőle némi bepillantást, mely igaz, hogy csak egészen kevesek számára ugyan, de sok ezer éves folytonossággal még ma is követett, élő út. Ezen ősvallás mára elhalványult, holott számtalan átfedéssel bírt az eredeti kereszténységgel. Mithra vonalán pedig eleinte ott állt Jezdan/ Izdan/ Istan, a magyarok Istene. Ezért lehetett helyünk az eredeti Szentírásban.

Bár vallási téren a zoroasztrizmus név már idegen számunkra, nem kell félni tőle! Létszemléleti alapot jelentő ismeretvilága jelentős részét, magába integrálták az utódvallások. Ezért számtalan eleme tovább él a mitraizmus, a manicheizmus és az őskereszténység hittételeiben. Úgy a görög, mint a latin istenek neveiből is felismerhető a planetáris eredet.

Csak megjegyzem, hogy az Arám nevet is utolérte a polarizációs hatás, és az elítélő haramia fogalmát gyártotta belőle,[75] ahogy az iszlámban az Izrael név a halál angyalának adatott. Magor mogorva, de arabban ,,szemét”  lett. Nos mit ad isten, a magyar névből képzett mogorva jelentésoldalt megtalálni a szkíta név esetében is. Az ógörög SZKYTHA = szkíta és SZKYTHROSZ = mogorva, komor. (Györkösy-Kapitánffy Ógörög-Magyar Nagylex.)

A téma hatalmas és nyitott, rengeteg kérdés maradt megválaszolatlan de a rövid áttekintésben most csak ennyire futotta. A jövő generációjára várnak a további kutatások és a válaszok, én magam is alaposabban és bővebben alátámasztva, körül fogom járni az egész kérdéskört!

Jelen írásom hivatalosabb verzióját Kásler miniszter úr iránti bizalmam okán, először (2021 november 11.-én) a Magyarságkutató Intézet főigazgatójának adtam át, jelenleg még Fehér Bence professzor úr ellenőrzi szakmai szempontból.

A továbbiakban szerintem a nemzeti elkötelezettségűek ráérezve téma jelentőségére, nekiugranak a további feltárásnak, a balos ellenzékiek elhiteltelenítik, elhallgatják, a jobboldalba beépült balosok pedig késleltetni, apró kifogásokkal ellehetetleníteni fogják a további kutatásokat.

Egy időtlen hagyományvonal őrzőiként, el akarnak tüntetni minket magyarokat, de az idő kereke forog. Minden olvasómat buzdítom, hogy ne hagyják magukat, mert az emberiségnek szüksége van őseink felelevenített jobbító tudására.

Remélem az igazság győzni fog, és eljön a rég várt Magyar Feltámadás!

Szerzői jogom miatt, írásom bármely adata, következtetése, a velem való egyeztetés után használható fel.

A források nagy része innen származik, kapható a Magyar Menedéknél ill. nálam kedvezménnyel:

Horvát István, Jászok

További kérdéseket és adalékokat is szívesen veszek.

Elérhetőségeim:

facebook: Ferenc Flórián Bognár, ősműveltségünk csoport,

email: bognarbognar@freemail.hu és bognarinfo@gmail.com

honlap: www.ősműveltségünk.hu

T: 06303689463

Bognár Ferenc                                     Visegrád


[1] Fennmaradt, hogy mind a középkori Jászok, mind az ókori Iassii-k neve az Íjjal kapcsolatos. Ógörög IO, IA, IE = íj. Így lehet, hogy Jászainknak egy hulláma XIII sz.-i iráni jövevény, de e helyzet sem zárja ki egy jóval korábbi tömbjük I. sz.-i pannóniai jelenlétének és magyar nyelvűségének lehetőségét. Ezért tévedés a XIII. sz.-i jász hullám epizódját, a Jászok teljességi történelmeként kezelni!

[2] Ókori Lexikon (Franklin, 1902)  Iasii címszava.

[3] A Jazyges név már többes számú alak, egyes számban Iazyx (Jaszusz).

[4] Korábbi Jász Birodalom létére utal az a geopolitikai egység, amit a Dunán-túli ,,Iasi” övezet, az alföldi a Meotiszig érő ,,Iazygia,” az erdélyi Dacorum Iassiorum, és az illyriai IAS-ok (Stephanus Bizantinus) vidéke együtt ad ki, és csak a római limes vágta ketté.

[5] Horvát, Rajzolatok a Magyar Nemzet legrégiebb történeteiből (Pest, 1825)  114-115. §  – 1681 előtt a törvényekben PHILISTAEUS, az oklevelekben JAS, JASSONES, de néhol váltva, vagy egyszerre mindkét formában, PHILISTAEUS azaz JASONES néven voltak bejegyezve. –1681-1751-ig a JAZYGES azaz PHILISTEAUS 

[6] Horvát, Rajzolatok a Magyar Nemzet legrégiebb történeteiből (Pest, 1825) 116-117.§

[7] Adatait Gyárfás István akadémikus is felhasználta: Az ószövetségben felemlített philistaeusok alatt a jász nemzet értendő, hisz a bécsi vagy Révai Codexben, mely a legrégibb magyar biblia fordításnak XV-ik század elején készült másolata, valamint a XVI. sz.-i debreczeni magyar legendában a philistinus philistaeus név, a magyar szövegben, „jász”-nak van fordítva, …Révai Codex: – „mikoron azért kibocsátta volna pharaó az népet, nem hozá által őket Úr isten az Yazoknak földén, ki közelben vala”; -„elvesznek a jászoknak maradékai,” – „menjetek nagy Emathba, és szállotok le a jászoknak Gethébe” – „Urnak igéje ti reátok kanaán Jászoknak földö…” – „és elvesztem a jászoknak kevélységét.;”    A XVI. sz. debreczeni magyar legendában: – „mikoron a jászok a zsidókra hadakoznának,  …..  kit hallván a Saol király, hogy ezután a jászokat elverték volna” …  „mikoron eltört volna Saol királynak élete, az ő fiával Jonatással egyetömbe a Gelboenak hegyén a jászok hadába megöletteték.” … „Szent Dávidnak mindönkoron hada vala a jászokkal.” Gyárfás I. A Jász-Kunok története I-V. (Kecskemét, 1870) 288.oldalán hivatkozik a Debrecz. legend. könyv. (Toldy F. 1858.) 63 s k. l.-jára

[8] Horvát István, Értekezés a Jászokról, I-II. (Pest, 1829) Ebből merített később Gyárfás István akadémikus a Jász-kunok történeté-ben..

[9] Horvát István, A Magyarokról, mint Agarenusokról, 1828 Tud. Gyűjt. 103. old. (az internetes PDF 1546.oldalán)

[10] ,,a héber Hagrim, azaz Hágárok helyett, magában a többnyelvű Szent Biblia zsoltárainak meg I. Krónikáinak chald fordításaiban, úgyszintén a Wilkins féle, s Beck-féle Targum kiadásokban Hongroe, azaz Hungárok olvasható.” Némāti Kálmán, A Nimród-elmélet fölfedezett ismeretforrása, (Bp, 1912) 6. o.

[11] Kohn Sámuel, Héber kutforrások és adatok Magyarország történetéhez, (Bp. 1881, reprint kiadás Akadémia Bp. 1990)

[12] Előtte már több más zsidó tudós is foglalkozott a Hágár névvel. Egyesek Törökország, vagy a spanyolországi arab királyságok között keresték a megfelelőt, mivel zsidó iratokban a Hágár név időnként valóban arabokra vonatkozott. Kohn Sámuel ezen eseteket írástani jellegzetességeik alapján elemezve tévesnek ítélte. De bizonyos benne, hogy a Hágár-ország eleinte ritkábban, később mind gyakrabban előforduló neve Magyarországnak. Az első adat 1070-ből való, majd a zsidóságnál évszázadok alatt meggyökeresedett, és a XV. sz.-tól általánossá vált Magyarországot, Hágárországának, a magyarokat pedig hagrinak nevezni. Lásd. Kohn S. Függelék … Nyilván okkal, ha más középkori latin források is (h)Agarenus névvel írtak rólunk Lásd. Kohn S, 159.o. 1 lábjegyzet

[13] A 693-ban egész Örményországot hatalmuk alá kerítő Szaracen-ok az örmény történelemben HÁGÁR-ok (hágáráczhikh és hákáráczvoch) néven fordulnak elő. …  Nem voltak ugyan semiták, de az arab pusztában Ruben, Gád héber törzsek szomszédságaiban laktak.” (Szongott Kristóf, A magyarok eredete és őslaka, 1906.18.o. lábjegyzet, Mechitár Lexikon adata.)

[14] Sallustius összes művei, (ford. Kurcz Ágnes) Jugurtha háborúja, 18… ..miután Hispaniában Hercules elpusztult (ahogy az afrikaiak hiszik), serege hamarosan szétszéledt. Közülük a médek, perzsák és örmények hajóval átkeltek Afrikába …..Nevüket a libyaiak lassanként eltorzították, barbár nyel­ven a médeket maurusoknak ejtve.

[15] .. ,, A scytha nevet némellyek, jelesül Vagenfels (Ehrenruf Teutschlands, Bécs 1691, 1. fejz.) egynek veszi a scut vagy scutlen szóval, mi az ó-német nyelvben : nyilazót , Íjászt jelent, ma Schütz. (Jászay Pál, A Magyar Nemzet napjai, 1855 Pest, Emich Gusztáv, 86.o. 2. lábj) …. -lövész = (svéd) skytt = (izl.) skytta (kiejtés SK-val) = (hol) schutter = (német) schütze =(angol) shooter = (arab) satt, (kiejtés S-sel) ….-lövés = (svéd) skytte = (ném) schusse = (ang) shot.  A régi iratokat eltérő olvasatán lett SKARLÁT = német SCHARLACH (S-el) = ang. SCARLET (szk-val) az iskola = német SCHuLe (súle) = angol SCooL (szkúl)  szóképzés: lövész = (svéd) skytt = ném. schütze,  → schutz = védelem, … cseh skyta = szkíta → skytati = vigasztal, vigaszt nyújt,

[16]  Ádámtól Noéig tartott a barbarizmus, Noétól a (babiloni) toronyig és Seruchig, a szkíta utódlás és babonaság s azután Seruchtól és Aramtól Ábrahámig a graecizmus, majd az Ábrahámmal szövetségben álló utódoktól kezdve Judától a judaizmus. Epiphanius egyházatya (IV. sz.) (Contra Haereses c. művéből hozza Zajti Ferenc, Zsidó volt-e Krisztus. Bp. 1936. VII. fejezet). …. Szkítizmus a vízözöntől a toronyig. (VII. sz.-i Chronicon paschale,  Szerk: Ludwig August Dindor 1. kötet 88. o.) …. Eusebius egyházatya a Szkitákat Noetól eredezteti, a Vizözöntől a Babel tornya épitéséig terjedő időszak a Szkítizmus kora volt. … Szalamiszi Epiphanius (320- 403) a Szkiták épitették a Babel tornyot.

[17] Cato:„a földet az árvíz elborította, és Ság Scythiában született újra a halandó Emberi Nemzet. …  az eredet elsősége a Scytháknak tulajdoníttatik, kik megszaporodván a világ részeire gyarmatokat küldöttek.” Horvát István, Jászok II. 50. § .

[18] A méd Phraortés (Khsatrita) és Cüaxares (Uvakhsatra és Khavakhsatra ) valamint a perzsa Artaxerxész (óperzsául Artakhsathra) királyok nevében is ez áll, és ebből lett a satrapa (helytartó, kormányzó) satrapia (tartomány) kifejezés is

[19] Hierapolist Deucalion szkíta építette (Luciánus szerint) aki a Magóggal egynek tartatott Prométheusz fia volt. Hunyadi Ferentz, Keresztyény archivarius, (Vátz 1794) 103.o.

[20] Valamikor az indek és irániak, ősi istenalakjaikat az aszura ,,előkelő, gazdag úr,” vagy a daiva ,,fényes, ragyogó, előkelő úr” szavakkal jelölték. Eredetileg a két szó használatában nem volt különbség, de később bizonyos megoszlás következett be. (szakosodás) A nyugati törzsek inkább az aszura szóból fejlődött ahura, a kelet-iráni törzsek pedig a daiva szót használták istenalakjaikra. …. Amikor elkeseredett harc kezdődött a két ág között, akkor az ellenséges törzsek istenalakjait, ellenséges isteneknek kezdték tekinteni. A nyugat-iráni törzsek számára az ind törzsek daivái, az indek számára az előbbiek aszurái lettek ellenséges istenek, ill. démonok. Baktay Ervin, Indiai regék és mondák, (Móra, 1963) Harmatta János előszava 14 o.

[21] Ezt, mint lehetőséget a Bibliai Lexikon is megemlíti.

[22] Khiszasz al-Anbijja

[23] Borbola János, Abu Hámid Al-Garnáti elgondolkodtató utazása (tanulmány) A magreb szó a szövegben, l-magáriba = Magariból származó. Hivatkozik Bolsakov O.G. és Mongajt A.L. Abu-Hámid al-Garnáti utazása Kelet- és Közép-Európában 1131-1153 (Gondolat, Bp, 1985)

[24] Némāti, A Nimród-elmélet fölfedezett ismeretforrása (Bp, 1912) 5.old. Idézi: Waltoni Biblia Sacra Polygotta, Tomus IV. Genesis Caput XVI. Targum, Jonathan ben Uziel) … Sajnos a szöveg vége lemaradt a képről.

[25] Graves, Aranygyapjú,  ..A rómaiak általában unalmas, betű szerint gondolkodó népség voltak, a képi ábrázolás zavarba hozta, sőt többnyire felbosszantotta őket. Horatius is maró gúnnyal beszélt a kentaurokról. ,,Ugyan ki látott, – kérdi – félig ember, félig ló szörnyszülöttet?” Nem fogta fel, hogy a kentaurok, szilénoszok, szatírok és más hasonlók egyszerűen pelaszgok, akik e képszerű jelzés szerint a lovak, kecskék vagy más totemállat testvériségéhez tartoztak.” 

[26]Saracenusok ,a’Heraclius Tsázár’ idejéig, Lucifert és Venust tísztelték , kiket ők Chabárok-nak neveztek; melly szó az ő nyelveken azt teszi, amit a’ Cabir, az az, nagyot. (Broughtonnak a religióról való históriai Lexikona, 1798 Komárom) Cabiri …. Graves a Görög mitoszok-ban írta, hogy a régiek a Vénusz-Hold-Szaturnuszban egyazon istennő Szűz-Anya-Banya aspektusait látta.

[27] Prof. J. J. Modi: A hunokról, akik meghódították Indiát. Mi volt a hunok vallása? (Zajti Ferenc, Bp. 1926)

[28] a Jüeh szóról lásd Dr Blaskovich Lajos: Őshaza és Körösi Csoma Sándor célja,  Bp. 1942, Stádium, 47. old. …. Az ION = IAS egyeztetésről:  S. Bysantinus történetíró említette az alsó-pannoniai Moursa-ról, (Eszék) hogy Iónia városa és Adriánus császár építtette. (Ugye itt volt a Respublica Iasorum.)  (Horváz, Értekezésa Jászokról II. 30. §.)…. Zonarás, a II. sz.-ban írt Appianus után mondja Traianus dáciai hadjáratáról, hogy hadakozott az iónesek mellett lakó (erdélyi) dácusokkal. (ahol a z Iazyges nép lakott) (Értekezés II. 29. §)….. Hunyad vármegyei Várhely mellett, Dacorum Iassiorum, (itt jász) a közeli Boldogfalván pedig IONIUS feliratos köveket találtak. Gyulafehérváron szintén ION felirat jelzi a dáciai iónesek hajdani létét. . (Értekezés a Jászokról II. 31. §.) Strabo szerint Attikának volt hajdan Ionia és Iás neve,. (Értekezés a Jászokról II. 17. §.). S. Bizantinus: Iás, Illyria része, lakói Iáták. Neveztetik Iónikának is. (Értekezés II 26. §) …S. Bisantinus: a Cycladesekhez tartozó Ios szigete, az Ione nevű lakóitól nyert nevet. Tehát itt is Ios = Ion. … A Ciliciai Issus várost Iás-nak nevezik a Napkeleti írók. Nagy Sándor itt győzte le Darius perzsa királyt, (Issusi-győzelem) id. Plinius itt Sinus Issicus-nál említ Iónokat. (Értekezés II. 17. §.) ..Strabo: A Cariai Ias város az Iones lakosoktól kapta nevét. (Értekezés II. 28.§) … A magyar főtisztviselői oklevelekben, az erdélyi vajdákról: Anno 1320. 1325. Thomas Dousa Comes de Zolnock…. Anno 1330 Thomas Dousa Banus et Comes Ioniae. Dósa Tamás tehát a Külső Szolnok vármegyei Ionok főispánja volt, ahol jászokról tudunk. (Értekezés II. 36. §.)….

[29] Graves-Patai: Héber mítoszok, a genezis könyve (Gondolat Bp. 1969) – Mózes I. könyve régi istenekről és istennőkről szóló elbeszélések nyomait őrzi, de álcázott formában. … A genezisben más jelek is utalnak az ősi matriarchális kultúrára. 6.o. …    Ekkoriban az izraeliták többsége a kényelmes kánaánita kultusznak hódolt, amelyben istennők játszották a főszerepet, és a királyok az ő hitvestársaik voltak. Héber mítoszok  8. o

[30] Valamikor az indek és irániak, ősi istenalakjaikat az aszura ,,előkelő, gazdag úr,” vagy a daiva ,,fényes, ragyogó, előkelő úr” szavakkal jelölték. Eredetileg a két szó használatában nem volt különbség, de később bizonyos megoszlás következett be. (szakosodás) A nyugati törzsek inkább az aszura szóból fejlődött ahura, a kelet-iráni törzsek pedig a daiva szót használták istenalakjaikra. …. Amikor elkeseredett harc kezdődött a két ág között, akkor az ellenséges törzsek istenalakjait, ellenséges isteneknek kezdték tekinteni. A nyugat-iráni törzsek számára az ind törzsek daivái, az indek számára az előbbiek aszurái lettek ellenséges istenek, ill. démonok. Baktay Ervin, Indiai regék és mondák, (Móra, 1963) Harmatta János előszava 14 o.

[31] A 693-ban egész Örményországot hatalmuk alá kerítő Szaracen-ok az örmény történelemben HÁGÁR-ok (hágáráczhikh és hákáráczvoch) néven fordulnak elő. …  Nem voltak ugyan semiták, de az arab pusztában Ruben, Gád héber törzsek szomszédságaiban laktak.” (Szongott Kristóf, A magyarok eredete és őslaka, 1906.18.o. lábjegyzet, Mechitár Lexikon adata.) …. Szent Epiphanius: ,,Az Ismaelitákat és Agarenusokat, kik most Sarracenusoknak hivatnak.” (Horvát : A magyarokról, mint agarenusokról, Pest, 1828. 4. és 5. o.) …és J. Scaligeri, XVII. sz-i keletkutató: ,,A Hagarenusok hivatnak a Zsidóktól Hagrim néven is Ágártól Ábrahám Szolgáló Leányától, és maguktól az Arabsoktól Erab-el-Hagiari néven. Neveztetnek máskép el-Magar-in néven is.” (u.o. 11.o.) ……

[32] A felirat: GEISA D(e)I GRA(tia) HVGARIE. DALMATIE. AD(qve) CROVATIE REX. . A HVGARIE név U-ján vonás jelöli az N-t. Horvát István, II Geisa és III. István Magy. Kir. Petsétnyomóikról és Petséteikről (tanulm) Tud. Gyűjt. 1835 

[33] Némäti Kálmán, Nagy-Magyarország ismeretlen törtémelmi okmánya, (Bp,1911) 26.o. – 33.o. – 39.o. – 36.o. – 40.o.

[34] A 693-ban egész Örményországot hatalmuk alá kerítő Szaracen-ok az örmény történelemben HÁGÁR-ok (hágáráczhikh és hákáráczvoch) néven fordulnak elő. …  Nem voltak ugyan semiták, de az arab pusztában Ruben, Gád héber törzsek szomszédságaiban laktak.” (Szongott Kristóf, A magyarok eredete és őslaka, 1906.18.o. lábjegyzet, Mechitár Lexikon adata.) …. Szent Epiphanius: ,,Az Ismaelitákat és Agarenusokat, kik most Sarracenusoknak hivatnak.” (Horvát : A magyarokról, mint agarenusokról, Pest, 1828. 4. és 5. o.) …és J. Scaligeri, XVII. sz-i keletkutató: ,,A Hagarenusok hivatnak a Zsidóktól Hagrim néven is Ágártól Ábrahám Szolgáló Leányától, és maguktól az Arabsoktól Erab-el-Hagiari néven. Neveztetnek máskép el-Magar-in néven is.” (u.o. 11.o.) ……

[35] A Révai Lexikon: Szökő, máshol Vándor. Némāti Kálmán, A Nimród-elmélet fölfedezett ismeretforrása-ban, (Bp, 1912) héberből Futó-nak fordítja. Az örmény hagyományban (Szongott Kristóf, A magyarok eredete és őslaka, 1906.18.o.) Hágár héberül Jövevény, (tehát vándor), az arab hagyomány a mekkai zarándoklathoz kapcsolja (Higrá/ Hidzsrá), A Bibliában: ,,ő elfuta ő előle.” és: ,,Az elfutott Hágár visszatér.” (Mózes I. 16.6. Károli féle Szent Biblia)

[36] Az angaros szó ezen eredeztetésének helyességére igazolást nyújt, az ,,Isten-utáni névadás” ókori szóképző rendszere.

[37] A JAS és JON nevek mindenhol együtt jártak. Kánaán: Stephanus Bizantinus: …….Beszélik nékik, hogy a Gázától Aegyptusik fekvő tenger is Ionium Tengernek hivatik: mert Gázának volt Ione neve is. …. Gáza, Phoenitzia városa, most Phalesztináé, a syrusok Azának hívják, hivatott Iónénak is, Ió-tól, aki oda hajózott, és ott maradott. (Értekezés II. 47. §.) (Gáza népe Jász volt, a J és G váltakozása miatt). …  S. Bysantinus történetíró említette az alsó-pannoniai Moursa-ról, (Eszék) hogy Iónia városa és Adriánus császár építtette. (Respublica Iasorum) (Értekezésa II. 30. §.)…. Zonarás, a II. sz.-ban írt Appianus után mondja Traianus dáciai hadjáratáról, hogy hadakozott az iónesek mellett lakó (erdélyi) dácusokkal. (Értekezés II. 29. §)….. Hunyad vármegyei Várhely mellett, Dacorum Iassiorum, (itt jász) a közeli Boldogfalván pedig IONIUS feliratos köveket találtak. Gyulafehérváron szintén ION felirat jelzi a dáciai iónesek hajdani létét. . (Értekezés II. 31. §.) S. Bizantinus: Iás, Illyria része, lakói Iáták. Neveztetik Iónikának is. (Értekezés II 26. §) …S. Bisantinus: a Cycladesekhez tartozó Ios szigete, az Ione nevű lakóitól nyert nevet. Tehát itt is Ios = Ion. .. Strabo: Attika (Athén) hivatott hajdan Ionia és Iás néven. … A Ciliciai Issus várost Iás-nak nevezik a Napkeleti írók. Nagy Sándor itt győzte le Darius perzsa királyt, (Issusi-győzelem) id. Plinius itt Sinus Issicus-nál említ Iónokat. (Értekezés II. 17. §.) ..Strabo: A Cariai Ias város az Iones lakosoktól kapta nevét. (Értekezés II. 28.§) … A magyar főtisztviselői oklevelekben, az erdélyi vajdákról: Anno 1320. 1325. Thomas Dousa Comes de Zolnock…. Anno 1330 Thomas Dousa Banus et Comes Ioniae. Dósa Tamás tehát a Külső Szolnok vármegyei Ionok főispánja volt, ahol jászokról tudunk. (Értekezés II. 36. §.)….

[38] Mahler Ede: Babylonia és Assyria, (1906, MTA) 169.o. ….Mahler Ede, orientalista, egy pozsonyi rabbi fia. Filozófiai doktorátusával és tanári diplomájával, előbb a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának őre lett, majd egyetemi tanárként, észak-sémi, óegyiptomi és kopt nyelvet, meg ókori keleti archeológiát és kultúrtörténetet adott elő. Tagja az MTA-nak, és több külföldi tudós társaságnak, ill. a Magyar Zsidó Szemlének.

[39] (Jeremiás) Heves szemrehányással illeti azokat, akik Júda pusztulását annak tulajdonítják, hogy a zsidók hűtlenné váltak Anat istennőhöz, s ezt hangoztatták: Áldozzunk újra az Ég Királynőjének, ahogy apáink tették.  Graves-Patai: Héber mítoszok, a Genezis könyve (Gondolat Bp. 1969) 7.o

[40] A prehellén holdanya Io nevének jelentései, Ij, Hold és Tehén. …. Lásd a két aranyborjút csináltató Jeroboám király szavaiból: ,,Imhol vannak a te isteneid óh, Izrael, a kik téged kihoztak Egyiptomnak földéről.  (1Kir 12,28; Károli.)  Sőt a héber Jerach = hold, így Jeroboám király neve is a holdra utal.

[41] Graves-Patai: Héber mítoszok, a Genezis könyve (Gondolat Bp. 1969) Mózes I. könyve régi istenekről és istennőkről szóló elbeszélések nyomait őrzi, de álcázott formában. … A Genezisben más jelek is utalnak az ősi matriarchális kultúrára. 6.o. …    Ekkoriban az izraeliták többsége a kényelmes kánaánita kultusznak hódolt, amelyben istennők játszották a főszerepet, és a királyok az ő hitvestársaik voltak. 8. o.  …  Hogy milyen hatalmas istennők voltak még a zsidó monarchia idején is, arra Jeremiás szavaiból lehet következtetni. Heves szemrehányással illeti azokat, akik Júda pusztulását annak tulajdonítják, hogy a zsidók hűtlenné váltak Anat istennőhöz, s azt hangoztatták: Áldozzunk újra az Ég Királynőjének, ahogy apáink tették. 6.o.

[42] A teremtés rendje a babiloni hét planetáris istenségeinek rendjéhez van kötve, ami megfelel a menóra hét ágának. zakariásban és Josephusnál egyaránt megállapítható a menóra és a hét bolygó azonosítása, és hogy isten magának vindikálta mindezen planetáris hatalmakat. Héber mítoszok, 16.o  a Genezis 1 hasonlít a babiloni kozmogóniákra, 17.o.

[43] svéd skyt = szkíta, skytt = lövész, vadász, = ném. SCHÜTZE,  → SCHUTZ = védelem,

cseh skyta = szkíta, … skytati = vigasztal, vigaszt nyújt, majd átpolarizálódva a szláv skitnyica = csavargó

[44] Lásd Ógörög-Magyar Szótár, (Akadémiai kiadó Bp. 1990)   szkíta címszavát.

[45] A SZADDUCEUSOK újhéberben CEDUKIM, CADOKITÁK, (Révai Lex) …  Cádok: -Salamon felépítteti az első templomot, és a hatalomra jutását segítő, Áron fia, Eleazártól származó Cádok papot rendeli a templom szolgálatára, aki végül a cádokita papi rend őse lett. …. -A szadduceus ,,pártbeliek” Cádokról nevezhették el magukat, és Salamon idejétől kezdve ők álltak a templomi papság élén. Írva van még: hogy Cádoktól eredő papi családokból kerültek ki az addigi főpapok. ..   Herbert Haag, Bibliai lexikon, (Apostoli Szentszék Könyvkiadója Bp. 1989) Cádok és Szadduceus

[46] Graves-Patai: Héber mítoszok, (Gondolat Bp. 1969) :  …A Genezis istene a könyv legkorábbi szakaszaiban még semmiben sem különbözik bármely más kis törzsi istentől.7.o. …  Jákob/ Izrael fiairól szólva:  … nem  biztos, hogy népességük és helyi isteneik az arameusokhoz tartoztak, bár arameus papság kormányozta őket. 7.o. …A Genezis-mítoszokból arra lehet következtetni, hogy Izrael korai vallása kompromisszum volt az ősök kultusza és egy arameus hadi-termékenységi törzsi isten kultusza között. 259.o.

[47] Aram = magasság, felség Szent Biblia (ford. Károli Hannovia, 1745) elején a névmagyarázatoknál,  PDF 19. o. 

[48] Bibliai Lexikon

[49] Graves és Patai, Jákob/ Izrael 12 fiáról említik,:  … nem  biztos, hogy népességük és helyi isteneik az arameusokhoz tartoztak, bár arameus papság kormányozta őket. … …, Graves-Patai: Héber mítoszok, (Gondolat Bp. 1969) 7.o. ….  A Genezis-mítoszokból arra lehet következtetni, hogy Izrael korai vallása kompromisszum volt az ősök kultusza és egy arameus hadi-termékenységi törzsi isten kultusza között. Graves-Patai: Héber mítoszok, (Gondolat Bp. 1969)  259.o.

[50] Szarecer, (akkád: sar uszur, ’óvja a királyt’) …..Sesbaccár (babiloni: ’Samas őrizze az apát’) Samas+aba+accár (assur)  = napisten-apát-őrizze, vagyis ussur/asur  = Őrző jelentésű. (Bibliai Lex.) 

[51] Úgy látszik hogy a’ Babyloniai fogság elött a’ Zsidók egy Angyalnak nevét sem tudták. A’Talmudisták azt mondják, hogy ők azoknak neveiket Babylonból hozták. Amint a Rabbinusok beszéllik, a Patriarcháknak tanítójik, az Angyalok voltak. Adamot Raziel, Semet Irphiel, Abrahamot Zedekiel, Isákot Raphael, Jákobot Seliel, Jofefet Gabriel, (Broughtonnak a religióról való históriai Lexikona, 1798 Komárom,) Angyal

[52] Az Őrző Angyalról világosan emlékezik az Ó Testamentom. A ’ Zsoltárok úgy írják le az Angyalokat, mint az igazaknak Órzőjiket. (Broughtonnak a religióról való históriai Lexikona, 1798 Komárom,) Angyal

[53] Haram = szent, ebből jött a hárem szó is, a későbbi polarizáció pedig haramiát csinált a szent aram nép és istene nevéből..

[54] Az örmény mitológia főistene Aramazd, (grúz ARMAZI akinek bálványa páncélinges és aranysisakos alak) az ég és föld teremtője. Aki MGER/ Meher/ Mihr/ Mitra napistennek és Anahita istennőnek az apja. (Mitológiai Lexikon) Ama használt ,,mazdaizmus” kifejezés eleji M olyan, mint az iszlám Muszlimjainál van. 

[55] Az AhuramaZda név Z-je HarmaStica város nevében S. A változás olyan, mint a Zedek és Szadduc-eus neveknél.

[56] Erre utal JEZDEgerd = IZDEgerd utolsó perzsa (szasszanida) király neve is.

[57] A’Persáknak fellyebb említett könyvében is, melly Sadder, sok dolgok vagynak , mellyek a Szent írásban való dolgokkal nagy hasonlatosságot mutatnak. Hunyadi Ferentz, Keresztyén archivárius (Vátz. 1794) 38.o.

[58] Köznapi szinten pedig ott égett minden családi tűzfészekben, lásd a görög Hestiát.

[59] 1792 Komárom

[60] Hunyadi Ferentz, a Tiszán-túli Református Egyház Szuperintendánsa, Keresztyén archivárius (Vátz. 1794)

[61]’Saracenusok ,a’Heraclius Tsázár’ idejéig, Lucifert és Venust tísztelték , kiket ők Chabárok-nak neveztek; melly szó az ő nyelveken azt teszi, amit a’ Cabir, az az, nagyot. (Broughtonnak a religióról való históriai Lexikona, 1798 Komárom) Cabiri

[62] A filiszteusok Dágonja planetáris istenség volt. Graves-Patai: Héber mítoszok, a Genezis könyve (Gondolat Bp. 1969) 7.o.

[63] A perzsa nemzet vallása igen régi, és az ő tudósaik állítanak egy örökkévaló istent, kit hívnak Yezdánnak. A világosságot – mint a sötéttől megvédőt – nagyra becsülve, tisztelték a tüzet Zerdush (Zoroaszter) próféta eljöveteléig. A Persák a jó istent Yazdannak, a rosszat Ahermannak hívták. A Görögök Yazdant Oromasdesnek, Ahermant Arimanesnek szokták nevezni. Broughton 148.o

[64] Lucianus idejében Zoroaster religióját követték a Persák, Parthusok, Bactriánusok, Chovaresmianusok, Sacusok, Medusok és némely más vad népek. Broughtonnak a religióról való históriai Lexikona, 1798 Komárom, 498.o.

[65]Melikshahi fia által a XV. sz.-ban kivonatolva, latinul kiadta Thomas Hyde, Historia Religionis Persarum, 1760  lásd, Hunyadi Ferentz, Keresztyén archivárius (Vátz. 1794) 27. o. 

[66] Grúz történeti mű, a Nimród könyve. 1901-ben adta közre M.G Dzsanasvili, Óorosz nyelvből fordította: Czeglédi Katalin

[67]  Később I. Mirvan (Kr. e. 159–109) is a Nimród- (Nebrot) dinasztiából származó pártus király volt.  A dinasztia összesen kilenc Nimródtól származó királyt adott, az utolsót Arsaknak nevezték.

[68] A Zsidó Lexikon (1929) írja, hogy lassú és hosszas küzdelem és kitartás után vezetőszerephez jutottak a vallási törvénykezés és írásmagyarázat terén. …Shahak prof: a vallási törvénykezés és írásmagyarázat terén vezetőszerephez jutva, önmagukat a próféták jogutódainak nyilvánították, majd e helyzetet addig sulykolták, amíg általános véleménnyé nem vált, hogy valóban ők a vallási élet hiteles őrei, irányítói!!! … Ez áll pl. a talmud Baba Bathra 12a részében: ,a prófétaság elvétetett a prófétáktól, és a bölcseknek (rabbik) adatott. És ezektől nem vétetett el.” …

[69] Jósephušnál vagyon arról is “emlékezet. Ant. Jud. L. 17. C. 3. Volt akkor ( Heródes Király alatt ) a ‘ ‘Sidók között egy szerzet ,, kik nagyot állítottak magok felől az ő Hazájok Törvények ’ tudása eránt , és mivel azzal dítsekedtek , hogy ök az Istennel társalkodnak , Hunyadi Ferentz, Keresztyén archivárius,1795. 146.old

[70] … Márk 7:8: ..félreteszitek az Isten parancsolatát azért, hogy a helyébe állítsátok a magatok hagyományait. … A ,,Mózes tanítói székébe ült,” (Mt,23,2),, vak” (Mt,23,17) farizeusok elviselhetetlen változtatásai miatt, Jézus ,,nehéz igát,” (Mt,23,5) a követőkre utalva pedig egyenesen ÁTTÉRŐKET (az eredeti vallást elhagyók) emlegetett. (Mt,23,17)

[71] Szerintem szerepcseréjük hitelesítéséhez a szadduceus-papi – lelki-szellemi-testi tisztaság elérésére irányuló – elkülönülő parancsot magukra értve, farizeusoknak (elkülönült, tiszta) nevezték magukat. Lásd a farizeus név PERISO = ,,magát elkülönítő” eredetét és jelentését. (Zs. Lex.)

[72] Néhai Izrael Shahak jeruzsálemi professzor a hébernyelvű történelmi iratokat áttanulmányozva, Zsidó vallás, zsidó történelem, 3000 év súlya (1994) c. könyvében a történelem legbotrányosabb ideológiai szélhámosságát, sőt egyenesen szándékos meghamisítást emlegetett.

[73]  2Mózes 12:49. Egy törvénye legyen az ott születettnek és a jövevényeknek, aki közötttetek tartózkodik.3Mózes 24:22 egyazon törvény szerint ítélkezzetek mindenki fölött, akár közületek való, akár idegen.

[74] Lásd Graves-Patai: Héber mítoszok, (Gondolat Bp. 1969) Több helyen is említi a kánaáni őskultusz átvételét.

[75] Eredeti szent-elkülönült értelméből születhetett a remete és a keleti hárem szó.