x Megjelent a KŐRŐSI CSOMA SÁNDOR – A MAGYAR LÉT REJTELMEI c. kötetben, (Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület, Sepsiszentgyörgy, 2024, szerkesztette Ferenczné Szőcs Éva) Isten képére, avagy az ókori névadás analógiás rendszere Az ókori híradásokat olvasgatónak feltűnhet, hogy az előkerülő nevek egyfajta analógiás rendszerbe sorolhatóak. E rendszer sajátosságait tekintve, az ősi létszemléletet tükröző analógiás jelleg … Olvass tovább
(Elhangzott a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola 2025-ös Csoma Konferenciáján, és meg fog jelenni az egyesület 2026-os kiadású, Kőrösi Csoma Sándor – A magyar eredet olvasatai c. kötetében.) Népneveink szülte történelmi előítélet, avagy értetlenség szóképeink iránt A szórokonság ott valós, ahol kulturális kapcsolat is adódik. Hun-magyar történelmi képünk összeállításánál érdemes figyelembe venni a … Olvass tovább
Itt olvasható, katt ide … Újra a Makara Sankranti ‒ A Szent Magyar karácsony ‒ Nyelvi alapon 5. (Bognár Ferenc jegyzete)
Történelmi kiegészítések a csángók jászságához Aki belemélyed a múlt viszonyaiba, váratlan módon mindenfelé jász-nyomokba botlik. Ugyanis a jász, a jón, a gaz, a kazár, a szkíta, az agarus, az aram, a mór, a tigre-toxon-taur, stb. stb. stb. népneveknek mindnek volt íjász-lövész jelentésoldala, amit az egyetemes szkíta őskultúra egységes ősnyelvi viszonyaival lehet megmagyarázni. Az egyháztörténet … Olvass tovább
Avagy a magyar küldetéstudat eredete Nemeskürty tanár úr 1991-ben könyvet szentelt a magyar küldetéstudat történetének.[1] Ebben Hungár nevünk bibliai előfordulásáról valószínűleg nem tudva, egy sort sem ejtett a tanár úr. Nem tudta, hogy ezt Horvát István egyetemi tanár 1828-ban,[2] Dr Kohn Sámuel főrabbi 1881-ben,[3] és Németi Kálmán 1912-ben[4] már publikálta, ezért mi is igyekszünk e … Olvass tovább
avagy bibliai szereplésünk
Megjelent az ŐSI GYÖKÉR, 2008. júliusi – decemberi számában (XXXVI. évfolyam 3-4. szám).
Megjelent az Ősi gyökérben 2008-ban
Bognár Ferenc, őstörténetünk amatőr kutatója vagyok. Idáig 8 könyvben és kb. ugyan ennyi újságban, továbbá az interneten jelentek meg tanulmányaim, de nem lévén szakember, tudományos ranggal nem rendelkezem. Kitüntetés, kedves mesterem dr. Végvári József által ért. Ő gondozta – közel 800 lábjegyzettel ellátva szerkesztette – a Széchényi Országos Könyvtár első igazgatója, egyetemi tanár, nyelvész, Horvát … Olvass tovább
[1]Minden a fejben dől el. Az ismereti kapuk kitárása, választási lehetőségeink terét bővíti ki, így lesz a tudás hatalom. Magyar történelmünk szempontjából izgalmas kulcskérdés a Jászok eredete, ókori előélete és globális elterjedtsége. A földtörténeti drámában játszott főszerepük, alapjaiban rendítheti meg a hibásan rögzült tudományos szemléletet. Ugyanis nem csak a Jász hagyományvonal indult a prehisztorikus csillagvallások … Olvass tovább
Hivatalos történettudományunk szerint, nem maradtak írásos maradványok történelmünk korai időszakáról. Élesen cáfolja ezt a most, közel 200 év után újra kiadásra került tudós Horvát István, Értekezés, a Jászokról mint Magyar Nyelvű Népről és Nyilazókról c. őstörténeti műve és folytatása.[1] E ritka módon felkészült és alapos kutatót, adatközlőt,[2] hitelességénél fogva az ötven évvel később munkálkodott Gyárfás István akadémikus … Olvass tovább
