Népneveink szülte történelmi előítélet,
avagy értetlenség szóképeink iránt
A szórokonság ott valós, ahol
kulturális kapcsolat is adódik.
Hun-magyar történelmi képünk összeállításánál érdemes figyelembe venni a Hunor és Magyar népnevünkről származtatható szófejlemények különös tanulságait.
Itt olvasható, katt ide … Újra a Makara Sankranti ‒ A Szent Magyar karácsony ‒ Nyelvi alapon 5. (Bognár Ferenc jegyzete)
Történelmi kiegészítések a csángók jászságához
Aki belemélyed a múlt viszonyaiba, váratlan módon mindenfelé jász-nyomokba botlik. Ugyanis a jász, a jón, a gaz, a kazár, a szkíta, az agarus, az aram, a mór, a tigre-toxon-taur, stb. stb. stb. népneveknek mindnek volt íjász-lövész jelentésoldala, amit az egyetemes szkíta őskultúra egységes ősnyelvi viszonyaival lehet megmagyarázni.
Avagy az ősnyelv analógiás lelkisége
avagy bibliai szereplésünk
Megjelent az ŐSI GYÖKÉR, 2008. júliusi – decemberi számában (XXXVI. évfolyam 3-4. szám).
Megjelent az Ősi gyökérben 2008-ban
Bognár Ferenc, őstörténetünk amatőr kutatója vagyok. Szeretettel ajánlom a történelemformáló múltunkról szóló írásaimat, melyek a nevem, mint forrás említésével felhasználhatóak. Előadásaimhoz görgessen lejjebb. …
ELŐADÁSOK:
1)-A magyar küldetéstudat gyökerei A Magyar küldetéstudat gyökerei – YouTube https://www.youtube.com/watch?v=t0dcqEFvadE
2)-Szkíták és a Szentírás Szkíták és a Szentírás – YouTube https://www.youtube.com/watch?v=_lVo52vf7QQ
3)-Miként lett a szkíta szakralitás judeo-kereszténnyé I.
[1]Minden a fejben dől el. Az ismereti kapuk kitárása, választási lehetőségeink terét bővíti ki, így lesz a tudás hatalom.
Magyar történelmünk szempontjából izgalmas kulcskérdés a Jászok eredete, ókori előélete és globális elterjedtsége. A földtörténeti drámában játszott főszerepük, alapjaiban rendítheti meg a hibásan rögzült tudományos szemléletet.
Hivatalos történettudományunk szerint, nem maradtak írásos maradványok történelmünk korai időszakáról. Élesen cáfolja ezt a most, közel 200 év után újra kiadásra került tudós Horvát István, Értekezés, a Jászokról mint Magyar Nyelvű Népről és Nyilazókról c. őstörténeti műve és folytatása.[1] E ritka módon felkészült és alapos kutatót,
