Avagy a magyar küldetéstudat eredete
Nemeskürty tanár úr 1991-ben könyvet szentelt a magyar küldetéstudat történetének.[1]
Mivel ebben Hungár nevünk bibliai előfordulásáról egy sort sem ejtett, így valószínúleg nem tudta, hogy ezt Horvát István egyetemi tanár 1828-ban,[2] Dr Kohn Sámuel főrabbi 1881-ben,[3] és Németi Kálmán 1912-ben[4] már publikálta. Máig tisztázatlan a Bibliával való kapcsolatunk, ill. kérdések sorakoznak Ábrahám ágyasának, az arabok ősanyjának tett Hágárnak (HGR) személye körül, akivel Hungár (HNGR) nevünk a Bibliában időnként felcserélődött.
Amatőr kutatóként kb. 20 éve találkoztam az ellentmondásos körülményekkel, de tisztázásukban csak a Magyarságkutató Intézet Hun-magyar kulturális és genetikai folytonosságot kimutató konferenciája segített. Eredményeik – tovább mutatva a szkíta-hun-magyar kapcsolat felé – megérlelték a feltevést, hogy a szkíta múltunk kapcsán mi is részt vehettünk az élet szellemi igazságainak megfogalmazásában.
Már a szkíták körül is furcsa homály van, mert rendre kimaradtak a mai Bibliából, holott a korai vallástörténeti besorolásban saját korszakuk volt!
Az egyházfők leírásaiban, (IV. sz.-ig):
a mitikus vízözöntől a Bábel tornya építéséig terjedő időszak a szkítizmus koraként szerepelt.[5]
Ezért is lett a vízözön után Isten és Noé között kötetett győzelmi szerződés jelképe, a szkíták kultikus fegyvere az ÍJ.[6] Ugyanis az erre használt héber KESET, görög TOXON és latin ARCUS kifejezések, elsősorban íjat = ívet jelentettek, és a ma közismert szivárvány, csak a szókép egy jelentéktelenebb jelentésoldalát fedi.
E szkíta-korszak műveltségi és vallási egyetemessége, időben egyfajta kiindulási alapnak tekinthető, amibe tehát magyar őstörténelmünk is becsatlakoztatható. Globális egyetemessége folytán állhatott átfedésben a Biblia eredeti vallási környezetével és tételeivel, egészen a talmudi reformig.
Horvát István vette észre jászaink okleveles filiszteus nevét, valamint a megállapítását igazoló viszontfordításokat is, mert az első magyar nyelvű biblia-töredékekben a filiszteus nevét jásznak fordították magyarra. (Pl. a XVI. századi Debretzeni Magyar Legendáriumban, Saul és Dávid is a jászok ellen harcolt, és Kánaán egyenesen a Jászok földjeként szerepelt.[7])
(A Jászok már az ókori Pannoniában is előfordultak (I. sz.) lásd a Pan. Superior alatt)
Hungár → HNGR és Hagar → HGR nevek
váratlan ókori és középkori egyeztetései.
Először megnézzük a Hágár és Hungár nevek egyezésére utaló körülményeket, utána elővéve Hágár szkíta jellemzőit, világos lesz, hogy miért lett a korai arabok számára is etalon.
Horvát István a jász elődnépünk filiszteus néven való bibliai szereplése mellett, közvetlen egyeztetést is talált, az arámi Bibliában a Hágár helyett álló Hongroe névalakot!!!
50 évvel később ezt Dr. Kohn Sámuel főrabbi elismerte, kiegészítve annyival, hogy a zsidók a XI-XVIII. sz.-ig Magyarországot Hágárországaként ismerték, és a magyarokat hagri-nak hívták.[8]
Tehát az Ábrahám korabeli Hágár, valamint ókori Hagri/ Hagarenus népe helyet kapott a bibliai eseményekben, és neveik helyén a Bibliában időnként Hongroe állt! Továbbá furcsa véletlen párhuzammal, a középkori azonosításról is maradt adat, mert a zsidó írók Magyarországot Hágárországának, minket pedig Hagrinak neveztek.
Dr. Kohn Sámuel szerint: (5.KÉP)
– Feltételezhetően a hasonló hangzás alapján azonosították a középkori zsidók a Hágár és Hungár neveket.
Az ókori névcseréről pedig:
– Nem lehet eldönteni, hogy a kérdéses bibliai Hongroe (HNGR) névalak vajon az Ábrahám korabeli Hágár (HGR) név rontott, N betűvel betoldott formája-e, avagy, hogy valóban a magyarokra vonatkozott volna!!![9]
Lám a zsidó tudós, a Hongroe név ókori ránk vonatkozóságát nem erősíti meg, de nem is cáfolja!!!
Azonosságukra utal még, a Hungár és Hágár névformák további egymást váltó esetei!
Pl. II. Géza királyi pecsétjén, (kb. 1160) előfordult a HUGARIE névalak:[10]
A felirata:
GEISA D(e)I GRA(tia) HVGARIE. DALMATIE. AD(qve) CROVATIE REX.
(Az U feletti vonalka jelezhette az N hangot, amit esetenként a hozzá nem értők lehagyhattak.)
Mivel a Gesta Ungarorum bécsi kéziratában is HUGARII áll,[11] e két eset már túlmutat az elírás lehetőségén.
Georgikosz Monachosz Világtörténelmében görög nyelven két GG-vel ,,OUGGRI,” … és az ebből merítő Nesztornál szláv módra már ,,UGRI” áll.[12]
Ez írástörténeti jelenség, ógörög sajátosság, hogy ők írásban az NG hangpárost GG-vel jelölték, de NG-nek olvasták. Így lett leírásnál a Gangeszből Gaggesz, az Angeloszból Aggelosz, és ezért a görögül írt OUGGRI olvasata is UNGRI, azaz Hungar!!!
Ugor népnevünk szintén ,,Hagar-os” névforma, mert a két GG-s formából egy G-t elvettek, láttuk, ahogy Georgikosz Monachosz görög ,,OUGGRI-jából” Nesztor csinált szláv módra,,UGRI-t.”
Ezért találhatunk – fordított módon – az ókori Hágár névnek is magyaros Angrei (Hangri) olvasatú névformájára!!!
Így áll az I.sz.-i Ptolemaios térképének egy másolatán, AGGREI, olvasva ANGREI (Hungár)
A bibliai Hágár szkíta jegyei!
Magrebi, ill. egyiptomi eredetű, rangját illetően ágyas, és → királylány, Nimród leszármazottja (!) szkíta jegyek övezik, női ős, Istennő, Holdistennő, neve jelentése Futó, Vándor.
Bár Hágárt a Bibliából Ábrahám egyiptomi ágyasának ismerjük, az iszlám hagyományokban királylányi rangban találjuk, néhol a fáraó, néhol az észak-afrikai Magreb királyának lányaként.[13]
Az ókori Alsó-Egyiptomtól nyugatra (Magreb) viszont éltek szkíták, lásd a térképrészlet ókori Scythiaca regio-ját. Balra lent (9. KÉP)
Magrebi származásának akad magyar vonatkozása, hiszen a XII.sz.-ban Magyarországon átutazó, maga is magrebi al-Garnati, nagyszámú, itt élő, magyarul beszélő magrebiről számolt be.[14]
Hágár említett Nimródtól származó királylányi volta pedig a régi Bibliákban szerepelt:
…,,És nem lesz szükségünk fiára Hágárnak, aki leánya Fáraónak, aki fia Nimródnak, aki téged bevetett a tűz-kemencébe…” [15]
Vagyis, a ma ,,egyiptomi szolgálóként” ismert Hágárról, hajdan még a Biblia is tudta és közölte Nimródtól eredeztethető – de talán csak a nimródi-hagyományvonalat képviselő – királylányi voltát.
Ősmatriarchátus
A kulturális vonalon váratlanul előkerült női ős (Hágár/Hungár) ahhoz a léggé vált matriarchátusi korhoz irányít minket, melyben még nők álltak a vallási és a társadalmi élet élén, és a misztériumok beavatásra várói, az Ízisz, Gaia, Rhea Cybele, stb. nevű Nagy Istenanya elé járultak az élet szent titkaiért. Erről alig tudunk, mert a női valláskorszakot felváltó patriarchális szemlélet átértékelte, átpolarizálta személyüket, és az ősi Isten-anyák évköri ciklikus megújulásának ,,Szűz” jelképiségét félreértve, ebben az apa nélkül szülő szajha nő jegyét látták. (Így járt Szűz Mária is a Talmudban.) Önigazoló gyakorlattá vált démonizálni – vagy elhallgatással eltörölni – az elődvallás szereplőit, képviselőit, és a nyelvi polarizáció hatására a jelentések éles ellentétükkel jöttek használatba.
Pár példa: Szűzből → szajha.
– ném. Magde = szűz és szolgáló, (ágyas) … – ang. Maiden = szűz és szolgáló (ágyas)
– ném. Dirne = lány, hajadon, és szolgálólány, kurva
– szlovén/ horv. Devica és ukr. Diva = szűz, ám cseh Devka = szajha stb.
Az eleinte eszményített szkíta vonásokból is szitokszó lett.:
A svéd skyt = szkíta, skytt = lövész, vadász, = ném. SCHÜTZE, → SCHUTZ = védelem,
cseh SKYTA = szkíta, SKYTATI = vigasztal, vigaszt nyújt, ám később a SKITNICA = csavargó lett.
Hágár a szkíta királylány
Hágár megszülte Izmaelt, aki felnőve ÍJAS VADÁSZ lett, mint ősapja az Úr előtt Nagy VADÁSZ Nimród, a városépítő szkíta-korszak első királya. Ha Ábelról mondatott, hogy juhpásztor, a Kainról pedig, hogy földműves, akkor Nimród és Izmael kiemelt íjas volta feltehetően a harcos osztályhoz tartozásukra utalt, és ezen adatot is így kellene kezelni! Innen tekintve Hágárt a képbeszéd, a Nagy Vadász király utódjaként, a korábbi szkíta-íjász korszak örökösének mutatja. A királyi hajadonból ágyassá süllyedése pedig a szokásos polarizációra következménye lehet.
Hágár a szkíta Istennő, Holdistennő
Hágár alakjának istennői, holdistennői utalásai, Boldogasszonyunk és Babba Mária holdas jegyeinek párhuzamában különös jelentőséget kapnak!!! Íjas vonatkozásai pedig a korai holdistennők íjas alakjával cseng egybe.
Hágár Istennő lehetett, mert a jemeni (sábai) ősvallásban tisztelték Hagar Kaham védistent![16]
A mekkai szentély alapításában még e holdistennői minőségében vehetett részt, ha az égi (meteorit) eredetű Kába-kő is róla nyerte Hagar nevét, és a nagy Vándorlás, a mekkai szent zarándoklat a Hidzsra (régi nevén HEGIRA) fő pillanata e Hagar-kő körüli ,,keringésből” áll.
Nem csupán nevének Futó és Vándor jelentései egyeznek tehát a kor holdisteneinek tipikus neveivel, de egy ősi időben egyenesen a Sinai-hegy (Sin = hold) viselte Hágár nevét.[17]
Holdprofilja a kozmogóniai ősvallásból eredhet, amit Szaracén híveinek korai Hold-, és Vénusz-tiszteleténél megtalálunk.[18]
A vallástörténet szkíta-korszakának nimródi hagyományvonalán álló Hágár alakja – feltehetően ősi szkíta Istenanyaként – lényegi pontokon átfedi történelmünket és kultúránkat. Aki mindezek után is Hágár arabsága mellett érvel, azt az ókori Sallustius, meg a középkori Chorenei Mózes közléséhez utaljuk!
– Az ,,arab” Szaracenusok váltóneve a Mór, akikről az I. sz.-i Sallustius még tudta, hogy Méd származásúak,[19] és lám a hun Atilla címzésében ott állt a ,,médek királya” titulus is.
– A VIII. sz.-i örmények harcolva a Hágár-fi Szaracénokkal, jól ismerték hódítóikat, és nem látták, nem tartották őket semita népnek!!! [20]
Hágár tehát nem volt arab, és az ősi szkíta hagyományokból merítő arabokhoz átvétellel kerülhetett.
Nézzük mit is jelenthetett a Szkíta név, ha nem etnikumot jelölt?
Az ősi Szkita név (szókép) egyik jelentésoldala a lövész, azaz íjász (vadász).
Svéd nyelvben, a szkíta SKYT (népnév) és a lövész, SKYTT (íjas lövész, tehát íjász) szavak ,,egyezése,” valamint az indogermán nyelvek szkíta ,,névről” másolt-gyártott íjász-lövész szavaiból (pl. az ónémet scut = nyilazó, Íjász, → Schütze) következően, a szkíta név beszédes módon, egyfajta ősi kultúrkör elitjének íjász létszemléletű képviselőit, a harcosok íjász osztályát, néprétegét jelölhette.
Csak az ókor tükörfordítási gyakorlata szakította szét a Szkíták és a (Jász)íjászok azonosságát, és sokasította meg az ókori népnevek számát. A korai vallástörténeti kronológia sem az etnikai, hanem ideológiai alapon kategorizált.
Szkíta vízözön.
Ha a vízözöntől a Bábel tornyáig tartott a szkíta kolonizáció kora,[21] akkor a vízözön legkorábbi mezopotámiai változatában joggal fedezzük fel a szkíta jegyeket!
Nos, az eredeti történetben Noé helyett Ziusudra, (Berossosnál Xisuthros) szerepel, és e névváltozatok utótagjában felismerhető a méd-perzsa vonal megtartotta uralkodói ksatra/satra cím!
Ezt találni a méd Phraortés (Khsatrita) és Cüaxares (Uvakhsatra és Khavakhsatra) valamint a perzsa Artaxerxész (Artakhsathra) királyok nevében is.[22] Ebből lett a satrapa (helytartó, kormányzó) satrapia (tartomány) kifejezés is. Még a görög hagyomány Deucalionjáról is fennmaradt, hogy szkíta volt, így a sok híradás összecseng.
A csillagtisztelet globális ókori elterjedtsége, kultúrális és vallási egyetemességet biztosított egészen az i.e. VI. sz.-i fordulópontig. E közös alapok miatt találni szinte mindegyik későbbi vallásnál is a bolygó-tisztelet maradványaira, Európában pl. a napok neveiben, és Szűz Mária személyén.
Szűz Mária,
jobbján a Nap,
balján a Tenger Csillaga,
alatta a Hold és a felirat:
Szép, mint a Hold
Még a zsidó kultúra is innen sarjadt, lásd a héber és keleti hagyományok szaktekintélyét, néhai Mahler Edét: ,,Az izraeliták JHWH-jének tisztelete, – mint más helyütt kimerítően bizonyítjuk,- ugyancsak holdtisztelet volt.”[23] Bár Jeremiás e holdtisztelet ellen prófétált,[24] de a Haag-féle Bibliai Lexikon is hozza, hogy a zsidók, Kevan isten alatt feltehetően a Saturnust tisztelték.
Hun-utód Hunza és Adige zászlókon is a nyíl és a csillagok
A Biblia az ősvallást ,,magaslati kultusz” néven emlegeti, mely Robert Graves és Rafael Patai szerint arameus hatásként, befolyásként értelmezhető. [25]
Helyben vagyunk, mert ,,a perzsák által sacanak nevezett scytha népet, általában a hajdani arameusokhoz legközelebbi nemzetnek tartják,” írta id. Plinius.
Történelmi végállomásunk az ARAM/arameus kultúrkör. (15.KÉP)
Az ősi állapotokat felderítéséhez a szkíta őshagyományokat továbbvivő arám→méd→perzsa vonalra hagyatkozunk, amely az i.e. VI. sz. táján jött zoroaszteri újítást az iszlám hódításáig életben tartotta, és mára egyedül a kiszorult parszi vallásban találjuk meg.
A vázolt korai szkíta globalitásnak megfelelően, hatalmas területen találunk arám hatást.
Az i.e. XII. sz.-i asszír feliratok említenek aramu törzseket, és az i.e. VIII. sz.-ban Asszíria kereskedelmi, 200 évvel később Perzsia pedig birodalmi nyelvé tette az arámit, de az adoni papiruszlevél szerint Egyiptomban is beszéltek (VI.sz.) arámiul.[26] (Ezért lehetnek az Asur és Ahura nevek egymás változatai, (S≈H) és ábrázolásaik is nagyon hasonlóak. Jegyezzük meg az Asur név ŐR jelentésoldalát.
Az arámi befolyás a legkorábbi időktől kezdve átitatta a zsidók vallási életét is, később a nyelvet is átvették, és jól tudjuk, hogy a szent iratok nagy része arámi nyelven maradt fenn. Nem is csoda, hiszen Ábrahám is a káld-arám kultúrájú Úr városából indult, és Izrael népe a káldeusok, (arámok) ivadéka volt.[27]
Graves és Patai a Héber mítoszok c. munkájának fordítása szerint, vallási téren a Salamon királyhoz köthető Szadduceus (újhéberül Cádokita) papság is ezt a hagyományvonalat közvetíthette, feltételezhetően az egész Salamon uralta ,,arameusi” vonzáskörben.
Károli megadja az arám szó bibliai jelentését: magasság, felség (fennség).[28]
Bár az arám istennév kimaradt a Bibliából, feltehetően a tiszteletét kifejező ,,magaslati kultusz” képzettársítás, szintén erre az arám = magasság szóra utal, párhuzamban a magyar OROM szóval.
A magaslati kultusz arámi istenét keresve ismét a barbár perzsákhoz jutunk, és a hozzájuk társított Ahuramazda istenhez. Ez nem csupán az örmény ARAMazd és a grúz ARMazi névvariánsaiból[29] világlik ki. Az összes ismertetőjegy, és a körülmények utalásai mind, a föld legrégebbi globális ősvallásához a szkíta/arámi sábaizmushoz vezetnek, amiből Ahuramazda uralma is kihajtott.
E globális szkíta/arámi sábaizmus vallástere az i.e. VII-VI.sz. környékén töredezhetett darabjaira, a kortárs nagy gondolkodói, Zoroaszter, Buddha, Laoce, Platon, Pythagoras, Ezdrás, stb. reformjai által. Bár az addig egységes felfogás ekkor különféle ágakra szakadt, de mindnél megmaradtak a markáns kozmológiai jegyek, még ha pl. Jupiter és Zeusz mozgalmas emberi történetei el is feledtetik velünk a planetáris gyökereiket. A zsidók szadduceusi vallásformájánál is ezt az arám hatást találni, és a perzsa kulturkör ennek (ó-iráni) zoroasztrián változatát tartotta fenn, amit a késői nyugat leginkább Mithrá misztériumaiból ismerhet.
A szkíta/aram sábaizmusból kinövő Ahuramazda/ Aramazd/ Armazi, a parsziban Teremtő szintű istenként szerepel, planetáris vonzatú segítői, ,,alistenei” ill. ,,angyalai” körében. Főségét tehát csak a zoroaszteri reform rögzítette, korábban nem ő állt az élen.
Az eredeti ősvallásban, a sábaizmusban, (a sába feketét jelent) a teremtő és pusztító kozmikus erők, a világosság és a sötétség, még egyenlő rangú, de egymásba átváltó ellentétpárt alkottak. (A Tao ábrájához hasonlóan.) E hullám jellegűen váltakozó erőpárt strukturálta át Zoroaszter, a világosságot a sötétség fölé rendelve úgy, hogy az ősvallásban az örök világosság élén álló Yazdan/ Jazdan/ Izdan istent besorolta Jó-angyalként, ill. Őr-angyalként a teremtővé tett Ahuramazda mögé, a második, tehát angyali vonalba. E magyar Isten szóval rokon Yazdan/ Jazdan/ Izden névből eredt az újperzsa Istan/ Isztán szó, ott még kettős, Isten és ország jelentéssel. Befolyási övezetét jelzi a rengeteg mai és ókori istanos/ isztanos országnév.
Az eleinte a világosság erőinek élén álló YAZID/ JAZID/ IZED/AZD védő őr-lények tehát, a zoroaszteri panteonban már Ahuramazda alá, a második sorba kerültek.
Ezen ,,óiráni” IZED/ JAZID/ JEZD véd-, őr-(angyal) áll, Ahuram-azda nevének AZD végződésében, (a Magasságos ARAM és az Őr IZED/ JAZID/ JEZD istenek fuziója okán).
Így ARAM-AZD (Ahuramazda) = Magasságos/Égi – Őr/Őrző (lény) jelentésű.
Az Ahuramazda frissen előjött Őr jelentésével egybevág a vele azonosított Assur név Őr jelentéstartama.[30] Mivel a szkíta szó pl. Athénban rendőrt is jelentett, ezen őr mellékjelentése folytán, az AZD = ŐR szó, ismét csak a szkíta és jász/íjász név tükörfordítása lehet.[31]
Tehát: Azd = Őr = Szkíta = Jász(Íjász).
A zoroasztrián, a parszi, meg iráni cimkéktől pedig fölösleges megijedni, hisz Jézus születéséről is előre tudott a három napkeleti (zoroasztrián) mágus. (18. KÉP)
A mágus jelentése pap.
A három napkeleti bölcs, a három Mágus, sapkájuk jelzése alapján, valójában zoroasztrián Papok voltak.
Ravennai mozaik
Egybevetések
Igazolhatónak látszik tehát, hogy a legkorábbi, történelmileg beazonosítható csillagtiszteleti hitvilág ,,szkíta” alkotás, és ezért visz a vallástörténeti szkíta kortól kezdődően vezérszerepet kb. az i.e. VI. sz.-ig egyetemes és egységes vallási életben.
A kaukázusi népek mitológiai emlékezete megerősíti, hogy az ősiségben, Ahuramazda egyetemes vallási fősége volt a mérce, így tartották az arámok, a méd-perzsák és az asszírok is, amit a Bibliában magaslati kultusz néven találtunk meg.
A hatalmas területen kimutatható vallási egyöntetűség okán, egybevethető és további átfedést ad az Ábrahám korabeli kánaáni/ Zádok/ Cedek[32] isten neve Salamon Cádok-ita/Sadduceus[33] papi kasztjával, valamint a babiloni Zedek–iel angyalnak,[34] aki állítólag Ábrahámot is tanította.
E Zedek-iel angyal lénye viszont a fenti ,,óiráni” IZED/ JAZID véd-, őr-angyallal[35] ad vallástörténeti párhuzamot. Mivel az összes vallási vonzatú névváltozat szoros jelentésbeli és szóalaki rokonságot mutat, így jogosan vonhatóak azonosságba!
Benne foglaltatik Ahuram-azda/ Haram-azd/ Aram-azd = Szent/ Égi/ Felséges-Őr/ Isten nevében is.[36]
A kánaáni Cedek/ Zádok, a babiloni Zedekiel valamint óiráni Ized angyali (isteni) alakok vallástörténeti rokonsága alapján, még az i.e. VI.sz.-ban is eredendő zsidó-arámi-méd-perzsa vallási rokonsággal számolhatunk. Ez esetben érthetővé válik, hogy a zsidók miért tekintették messiásnak a perzsa Cyrus-t, aki hazaengedte templomot építeni a zsidókat. Ugyanis Zoroaszter ekkoriban hozta be a templomépítés szokását, mert a ,,tűztisztelő” Perzsiában addig csak a magaslatokon, a szabad ég alatt égett a szent tűz.
Ki vett át, kitől?
Mivel a zsidók II templomában is örök tűz égett, sok tudós a zsidóktól átvett hagyománynak tekinti a perzsa szokások hasonlóságát.[37] Az utókor számára ez az egyetlen magyarázat adódik, mivel az egyháztörténet késői tudósai ezt hangoztatták. Holott valószínűbb, hogy a számtalan egyezés oka nem a zsidóktól való átvétel, hanem az egyetemesen közös szkíta gyökerű ősvallásból való merítés!!!
Úgy a vízözöni kezdetnél, mint az i.e. II-I évezred legelterjedtebb és legegységesebb vallásánál arámi/szkíta-méd eredetet találtunk, még ha többnyire csupán arám/haram név alatt is. E kiterjedt aram kultúrkör utód-istene volt Ahuram-azda/ Aramazd, a Magasságos-Őrző(Isten). Az ősvallást átalakító Zoroaszter i.e. VI. sz.-i zendavesztai tanításai – mint reformált szkíta csillagtiszteleti hagyomány – keleten az iszlám elterjedéséig kb. VII.sz.-ig általánosan megmaradtak.[38] Bár az európai fülnek idegen a zoroasztrizmus név, létszemléleti alapot jelentő ismeretvilágából jelentős részt integráltak az utódvallások, így számtalan eleme tovább él a tengrizmus, a buddhizmus, a mitraizmus, a manicheizmus és az őskereszténység hittételeiben is.
Jézus és a zodiákus korai ábrázolása Grúziában. (Gondos Béla helyszíni fotója.)
Rögzítendő tehát, hogy Ziusudra szkíta-méd gyökerű fonala, a ma iráninak tartott parszi zoroaszteri őshagyományokig ér. A parszikSzent Könyvéből, a Zendavesztából, a XV. sz.-ban készült egy kivonat. Címe, Codex Praeceptorum (Szabályok könyve) seu (azaz) Canonum Ecclesiae Magorum, tehát Mági/ Magor Egyház Szentírása.[39]
A vízözönnel kezdődő szkíta műveltségi kor hagyományait és tanításait továbbító Mági/ Magor Egyház Szentírásában, szerepelt a ránk utaló középkori latin formájú Magorum szóalak, és az Isten szavunkkal rokonítható Yezdan/ Izdan istennév is!
Támogatja következtetéseinket a kaukázusi térség (Grúzia) ősi Szentírása, a Nimród könyve.[40] E Nimród-hagyományt felvillantó alkotás biblia-közelségét jelzik a benne foglalt olyan apokrifek, mint pl. 1. Ádám és Éva kijövetele a paradicsomból, 2. A világ és az ember teremtése stb. A magyar fordítás előszavában írja Dr. Obruzsánszki Borbála, hogy a grúz nép is megőrizte a Nimródtól való származás tudatát, és mivel Grúziában az achaimenida korig (i.e.VI.sz.) Nimród utódai uralkodtak, így lehetett olyan hagyományuk, melyet a Nimródtól származó családok őriztek meg az utókor számára.[41]
Miért nem tudni ma mind erről?
Az ideológiai hódítás igazolását és a további kizárólagosságot segítette, ha a rivális ,,elődnépek” képviselőit, isteneit, alávaló démoni lényeknek megtéve, az ,,új vallási vonalból” kirekesztették, kitörölték. Bűnös, rabló nép lett a filiszteus, Nimród isten ellen lázadó. Hágár megvetett ágyassá tétetett, a szkíták népek ostoraivá, a Hungár név eltűnt a használatból, Jézus pedig fattyú lett, mert mindezen népeket és személyeket a Talmud írói, negatív események főszereplőjévé tették. Mindez tehát ideológiai rivalizálás miatt történhetett.
Mindezeken túl, az egyetemesen elterjedt, közel azonos ősvallás ténye mellett Graves, Patai és prof. Izrael Shahak[42] is kiállt, amely állapot tehát a kb i.e. III-I.sz.-ig a talmudi reformig ismert volt. Ekkor a farizeus rabbik új iránya, egy vallásváltó ideológiai fordulatot hozva, teljesen eltakarta az eredeti állapotokat!
A farizeusi rabbik, a Salamon ideje óta templomi szolgálatot ellátó és az istennel való kapcsolatot felügyelő szadduceus papi arisztokráciát kiszorították, és a helyükbe állva, a prófétai hagyományvonalat is kisajátították. Magukat egyenesen Isten szócsövének hirdetve, megírták a Talmudot, melyre hivatkozva hatálytalannak nyilvánították a Szentírást!
Ez olyan tény, amit Josephus,[43] a Biblia,[44] prof. Shahak[45] és a Zsidó Lexikon[46] is igazol.
A talmudista rabbik tehát népük számára megírták a vallási szabályok ,,új” könyvét, a Talmudot, és azt máig az eredeti mózesi vallástörvények felett állóan kötelező érvényűnek tanítják népüknek. (prof. Shahak)
A Bibliában így találni:
A ,,Mózes tanítói székébe ült,” (Mt,23,2),, vak” (Mt,23,17) farizeusok elviselhetetlen változtatásai miatt, Jézus ,,nehéz igát,” (Mt,23,5) a követőkre utalva pedig egyenesen ÁTTÉRŐKET (az eredeti vallást elhagyókat) emlegetett. (Mt,23,17)
A XV. sz.-i Müncheni Kódex Máté Evangéliuma, a farizeusokat LEVÁLTAK-nak nevezi.
Mi lehetett tehát az ÁTTÉRŐK/ LEVÁLTAK eredeti vallása?
Nem a mai rabbinikus zsidó-vallásnak ismert, hiszen ez már a leválás utáni kitértek reformált változata. Az eredeti a fentiekben tárgyalt, egységes arámi világkép kissé modernizált változata lehetett. Az ősvallás ,,fekete tanának” dualizmusából a VI. sz.-tól kezdhettek fokozatosan, helyenként eltérő időben leválni és kialakulni a monoteista irányzatok, és a lét-erők terén beindult egyfajta rétegződés. Mivel a planetáris istenségek karából, néprétegenként eleve más-más alakok álltak a tisztelet központjában – a kereskedőknél Hermész, a harcosoknál Mars vagy Vénusz, a földműveseknél Szaturnusz – feltételezésem szerint később ennek alapján rögzültek helyenként más-más isteni személyek az élen. Az ismert görög-latin kultúrában, Zeusz-Jupiter.
Szkíta múltunk kapcsán szerepelhettünk az eredeti Szentiratokban, de az etalonná vált zsidó változatból a szkítákkal együtt kiszorultunk. Ahogy az Arám nevet is utolérte a polarizáció, és az elítélő haramia fogalmát gyártotta belőle. Magor az arab nyelvben ,,szemét” lett, egyes szláv nyelvekben szamár, (magare) magyarban Mogorva. Mivel a Szkítákról is megmaradt ugyan ez, Scythrosz = Mogorva, feltehetően ugyan arról a történelmi rangvesztés jelenségéről van szó, és a nevek – ez esetben az átpolarizált fejlemény – tükörfordításáról. Az Izrael név sem járt jobban, az iszlám a halál angyalának adta.
Az eddigi vallástörténetileg kapcsolódó adatok hivatalos egybefoglalása, érthetővé és elfogadhatóvá tenné bibliai szereplésünk feledett valóságát. Hágár szkíta jegyei ezért állhathak a véletlenen túlmutató mértékű átfedésben a magyar hagyományok Boldogasszonyával. Hágár/ Hungár Istenanya személyén keresztül a kereszténységünk ősi alapjaihoz jutunk, melyet rálátásunk és a génjeink hordozta őstudás által, nekünk magyaroknak kell azt időszerű éltető ideákkal újra megtölteni. Bányásszuk hát elő az igazi őskeresztényi szeretetet, mert az elidegenedett modern lélek elsorvad nélküle.
Bognár Ferenc 2021 Visegrád
Felhasznált irodalom:
Ókori Lexikon (Franklin, 1904)
Herbert Haag, Bibliai Lexikon, (Apostoli Szentszék Könyvkiadója Bp. 1989)
Broughtonnak a religióról való históriai Lexikona, (1798 Komárom)
Révai Lexikon, (1927)
Zsidó Lexikon, (1929)
Hunyadi Ferentz, Keresztyény archivarius, (Vátz 1794)
Mitológiai enciklopédia (szerk. Tokarev, Gondolat Bp. 1998)
Horvát István, Rajzolatok a Magyar Nemzet legrégiebb történeteiből (Pest, 1825)
Horvát István, Értekezés a Jászokról, I-II. (Pest, 1829)
Horvát István, A Magyarokról, mint Agarenusokról, (1828 Tud. Gyűjt.)
Horvát István, II Geisa és III. István Magy. Kir. Petsétnyomóikról és Petséteikről (Tud. Gyűjt. 1835)
Gyárfás István. A Jász-Kunok története I-V. (Kecskemét, 1870)
Mahler Ede: Babylonia és Assyria, (1906, MTA)
Kohn Sámuel, Héber kutforrások és adatok Magyarország történetéhez, (Bp. 1881, reprint 1990)
Szongott Kristóf, A magyarok eredete és őslaka, (1906)
Chorenei Mózes, Nagy-Örményország története (Szamosújvár 1892, reprint)
Magyar Adorján, Az Ősműveltség, (1995)
Sallustius összes művei, (ford. Kurcz Ágnes) internet
Zajti Ferenc, Zsidó volt-e Krisztus. (Bp. 1936)
Zajti Ferenc, Magyar évezredek (reprint)
Borbola János, Abu Hámid Al-Garnáti elgondolkodtató utazása (tanulmány)
Nemäti Kálmán, A Nimród-elmélet fölfedezett ismeretforrása (Bp, 1912)
Nemäti Kálmán, Nagy-Magyarország ismeretlen törtémelmi okmánya (Bp,1911)
Graves, Aranygyapjú (Európa, 1976)
Graves, Görög mitoszok
Graves-Patai, Héber mítoszok (Gondolat 1969)
Prof. J. J. Modi: A hunokról, akik meghódították Indiát. Mi volt a hunok vallása? (Bp. 1926)
Dr. Blaskovich Lajos: Őshaza és Körösi Csoma Sándor célja, ( Bp. 1942, Stádium)
Ógörög-Magyar Szótár, (Akadémiai kiadó Bp. 1990)
Nimród könyve, (M.G Dzsanasvili, 1901 ford. Czeglédi Katalin) internet
Izrael Shahak, Zsidó vallás, zsidó történelem, 3000 év súlya (1994) internet
Mithras és misztériumai I-II. (szerk. László Levente, Kairosz 2005)
Josephus Flavius A Zsidók története (Talentum, negyedik kiadás)
Várkonyi Nándor, Sziriat oszlopai (Magvető,1972)
Dr. Fáy Elek, A magyarok őshona legrégibb nyomok, Bp. Ranschburg 1910
Szent Biblia (különféle kiadásai)
A Kegyes Korán értelmezése és magyarázata magyar nyelven
www.ősműveltségünk.hu
[1] Nemeskürty István, A bibliai örörkség, a magyar küldetéstudat története (Szabad Tér Kiadó, 1991)
[2] Horvát István, A Magyarokról, mint Agarenusokról, 1828 Tud. Gyűjt. 103. old. (az internetes PDF 1546.oldalán)
[3] Kohn S. Héber kutforrások és adatok Magyarország történetéhez, (Bp. 1881, reprint Akadémia Bp. 1990 159.o.)
[4] ,,a héber Hagrim, azaz Hágárok helyett, magában a többnyelvű Szent Biblia zsoltárainak meg I. Krónikáinak chald fordításaiban, úgyszintén a Wilkins féle, s Beck-féle Targum kiadásokban Hongroe, azaz Hungárok olvasható.” Némāti Kálmán, A Nimród-elmélet fölfedezett ismeretforrása, (Bp, 1912) 6. o.
[5] Ádámtól Noéig tartott a barbarizmus, Noétól a (babiloni) toronyig és Seruchig, a szkíta utódlás és babonaság s azután Seruchtól és Aramtól Ábrahámig a graecizmus, majd az Ábrahámmal szövetségben álló utódoktól kezdve Judától a judaizmus. Epiphanius egyházatya (IV. sz.) (Contra Haereses c. művéből hozza Zajti Ferenc, Zsidó volt-e Krisztus. Bp. 1936. VII. fejezet). …. Szkítizmus a vízözöntől a toronyig. (VII. sz.-i Chronicon paschale, Szerk: Ludwig August Dindor 1. kötet 88. o.) …. Cato: „a földet az árvíz elborította, és Ság Scythiában született újra a halandó Emberi Nemzet. … az eredet elsősége a Scytháknak tulajdoníttatik, kik megszaporodván a világ részeire gyarmatokat küldöttek.” Horvát István, Értekezés a Jászokról II. 50. § .
[6] (1Móz 9,13)
[7] Horvát, Rajzolatok a Magyar Nemzet legrégiebb történeteiből (Pest, 1825) 116-117.§
[8] Lásd. Kohn S. könyve Függelékét
[9] Kohn S. Héber kutforrások és adatok Magyarország történetéhez, (Bp. 1881, reprint kiadás Akadémia Bp. 1990 158.o)
[10]Horvát István, II Geisa és III. István Magy. Kir. Petsétnyomóikról és Petséteikről (tanulm) Tud. Gyűjt. 1835
[11] Némäti Kálmán, Nagy-Magyarország ismeretlen törtémelmi okmánya, (Bp,1911) 26.o.
[12]Némäti, Nagy-Magyarország ismeretlen törtémelmi okmánya, (Bp,1911) 39.o. – 36.o.
[13] Ezt, mint lehetőséget a Haag-féle Bibliai Lexikon is megemlíti, valamint a Khiszasz al-Anbijja
[14] Borbola János, Abu Hámid Al-Garnáti elgondolkodtató utazása (tanulmány) A magreb szó a szövegben, l-magáriba = Magariból származó. Hivatkozik Bolsakov O.G. és Mongajt A.L. Abu-Hámid al-Garnáti utazása Kelet- és Közép-Európában 1131-1153 (Gondolat, Bp, 1985)
[15] Némāti Kálmán, A Nimród-elmélet fölfedezett ismeretforrása (Bp, 1912) 5.old. Idézi: Waltoni Biblia Sacra Polygotta, Tomus IV. Genesis Caput XVI. Targum, Jonathan ben Uziel
[16] Mitológiai Enciklopédia (szerk. Tokarev) Hagar Kaham Csak az iszlám száműzte személyét.
[17] Lásd Ioannes Franciscus Palestinae sive Terre Sancte desciptio 1557-es térképe oldalán, a szentföldi helynevek és variánsaik felsorolásánál.
[18] Saracenusok ,a’Heraclius Tsásár’ idejéig, Lucifert és Venust tísztelték , kiket ők Chabárok-nak neveztek; melly szó az ő nyelveken azt teszi, amit a’ Cabir, az az, nagyot. (Broughtonnak a religióról való históriai Lexikona, 1798 Komárom) Cabiri …. Graves a Görög mitoszok-ban írta, hogy a régiek a Vénusz-Hold-Szaturnuszban egyazon istennő Szűz-Anya-Banya aspektusait látták.
[19] Sallustius összes művei, (ford. Kurcz Ágnes) Jugurtha háborúja, 18
[20] A 693-ban egész Örményországot hatalmuk alá kerítő Szaracen-ok az örmény történelemben HÁGÁR-ok (hágáráczhikh és hákáráczvoch) néven fordulnak elő. … Nem voltak ugyan semiták, de az arab pusztában Ruben, Gád héber törzsek szomszédságaiban laktak.” (Szongott Kristóf, A magyarok eredete és őslaka, 1906.18.o. lábjegyzet, Mechitár Lexikon adata.)
[21] Cato: „a földet az árvíz elborította, és Ság Scythiában született újra a halandó Emberi Nemzet. … az eredet elsősége a Scytháknak tulajdoníttatik, kik megszaporodván a világ részeire gyarmatokat küldöttek.” Horvát István, Jászok II. 50. § .
[22] Sőt, még a görög változat Deucalionja is szkíta volt! Hierapolist Deucalion szkíta építette (Luciánus szerint) aki a Magóggal egynek tartatott Prométheusz fia volt. Hunyadi Ferentz, Keresztyény archivarius, (Vátz 1794) 103.o.
[23] Mahler Ede: Babylonia és Assyria, (1906, MTA) 169.o.
[24] Heves szemrehányással illeti azokat, akik Júda pusztulását annak tulajdonítják, hogy a zsidók hűtlenné váltak Anat istennőhöz, s ezt hangoztatták: Áldozzunk újra az Ég Királynőjének, ahogy apáink tették. Graves-Patai: Héber mítoszok, a Genezis könyve (Gondolat Bp. 1969) 7.o
[25] Graves-Patai: Héber mítoszok, (Gondolat Bp. 1969) : … Jákob/ Izrael fiairól szólva: … nem biztos, hogy népességük és helyi isteneik az arameusokhoz tartoztak, bár arameus papság kormányozta őket. 7.o. …A Genezis-mítoszokból arra lehet következtetni, hogy Izrael korai vallása kompromisszum volt az ősök kultusza és egy arameus hadi-termékenységi törzsi isten kultusza között. 259.o.
[26] Lásd a Bibliai Lexikon (Haag 1989) arám nyelv és arámok címszavait
[27] Jud 5,6 kk szerint. Lásd Bibliai Lex. Káldeus címszónál
[28] Aram = magasság, felség, Szent Biblia (ford. Károli Hannovia, 1745) lásd a névmagyarázatoknál, PDF 19. o.
[29] Lásd a Mitológiai Lexikon címszavait
[30] Szarecer, (akkád: sar uszur, ’óvja a királyt’) …..Sesbaccár (babiloni: ’Samas őrizze az apát’) Samas+aba+accár (assur) = napisten-apát-őrizze, vagyis ussur/asur = Őrző jelentésű. (Bibliai Lex 1989)
[31] Lásd Ógörög-Magyar Szótár, (Akadémiai kiadó Bp. 1990) szkíta címszavát.
[32] Lásd Bibliai Lexikon (1989) Cádok címszavát
[33] A SZADDUCEUSOK újhéberben CEDUKIM, CADOKITÁK, (Révai Lex) … Cádok: -Salamon felépítteti az első templomot, és a hatalomra jutását segítő, Áron fia, Eleazártól származó Cádok papot rendeli a templom szolgálatára, aki végül a cádokita papi rend őse lett. …. -A szadduceus ,,pártbeliek” Cádokról nevezhették el magukat, és Salamon idejétől kezdve ők álltak a templomi papság élén. Írva van még: hogy Cádoktól eredő papi családokból kerültek ki az addigi főpapok. .. Herbert Haag, Bibliai lexikon, (Apostoli Szentszék Könyvkiadója Bp. 1989) Cádok és Szadduceus
[34] Úgy látszik hogy a’ Babyloniai fogság elött a’ Zsidók egy Angyalnak nevét sem tudták. A’Talmudisták azt mondják, hogy ők azoknak neveiket Babylonból hozták. Amint a Rabbinusok beszéllik, a Patriarcháknak tanítójik, az Angyalok voltak. Adamot Raziel, Semet Irphiel, Abrahamot Zedekiel, Isákot Raphael, Jákobot Seliel, Jofefet Gabriel, (Broughtonnak a religióról való históriai Lexikona, 1798 Komárom,) Angyal
[35] Az Őrző Angyalról világosan emlékezik az Ó Testamentom. A ’ Zsoltárok úgy írják le az Angyalokat, mint az igazaknak Órzőjiket. (Broughtonnak a religióról való históriai Lexikona, 1798 Komárom,) Angyal
[36] A mai ,,mazdaizmus” kifejezés elején álló M olyan, mint az iszlámot követőt jelentő Muszlim szónál is előfordul.
[37] A’Persáknak fellyebb említett könyvében is, melly Sadder, sok dolgok vagynak , mellyek a Szent írásban való dolgokkal nagy hasonlatosságot mutatnak. Hunyadi Ferentz, Keresztyén archivárius (Vátz. 1794) 38.o.
[38] A perzsa nemzet vallása igen régi, és az ő tudósaik állítanak egy örökkévaló istent, kit hívnak Yezdánnak. A világosságot – mint a sötéttől megvédőt – nagyra becsülve, tisztelték a tüzet Zerdush (Zoroaszter) próféta eljöveteléig. A Persák a jó istent Yazdannak, a rosszat Ahermannak hívták. A Görögök Yazdant Oromasdesnek, Ahermant Arimanesnek szokták nevezni. Broughton a Religioról való Lexikona 148.o
[39] Melikshahi fia által a XV. sz.-ban kivonatolva, latinul kiadta Thomas Hyde, Historia Religionis Persarum, 1760 Lásd, Hunyadi Ferentz, Keresztyén archivárius (Vátz. 1794) 27. o.
[40] Grúz történeti mű a Nimród könyve. 1901-ben adta közre M.G Dzsanasvili, Óorosz nyelvből fordította: Czeglédi Katalin
[41] Később I. Mirvan (Kr. e. 159–109) is a Nimród- (Nebrot) dinasztiából származó pártus király volt. A dinasztia összesen kilenc Nimródtól származó királyt adott, az utolsót Arsaknak nevezték.
[42] Izrael Shahak: Zsidó vallás, zsidó történelem 3000 év súlya, (Pluto Press 1994) internet
[43] Jósephušnál vagyon arról is “emlékezet. Ant. Jud. L. 17. C. 3. Volt akkor ( Heródes Király alatt ) a ‘ ‘Sidók között egy szerzet ,, kik nagyot állítottak magok felől az ő Hazájok Törvények ’ tudása eránt , és mivel azzal dítsekedtek , hogy ök az Istennel társalkodnak , Hunyadi Ferentz, Keresztyén archivárius,1795. 146.old
[44] Lásd a továbbiakban.
[45] Izrael Shahak: Zsidó vallás, zsidó történelem 3000 év súlya, (Pluto Press 1994) internet A farizeus rabbikkról írja, hogy a vallási törvénykezés és írásmagyarázat terén vezetőszerephez jutva, önmagukat a próféták jogutódainak nyílvánították, majd e helyzetet addig sulykolták, amíg általános véleménnyé nem vált, hogy valóban ők a vallási élet hiteles őrei, irányítói!!! Ez áll pl. a Talmud Baba Bathra 12a részében: …,,a prófétaság elvétetett a prófétáktól, és a bölcseknek (rabbik) adatott. És ezektől nem vétetett el.”
[46] Eltörölték a Szadduceus-kódexet, a Főpap kezéből kivették az Engesztelő Nap főfunkcióját, stb. Farizeus címszó