Történelmi kiegészítések a csángók jászságához
Aki belemélyed a múlt viszonyaiba, váratlan módon mindenfelé jász-nyomokba botlik. Ugyanis a jász, a jón, a gaz, a kazár, a szkíta, az agarus, az aram, a mór, a tigre-toxon-taur, stb. stb. stb. népneveknek mindnek volt íjász-lövész jelentésoldala, amit az egyetemes szkíta őskultúra egységes ősnyelvi viszonyaival lehet megmagyarázni. Az egyháztörténet ugyanis a ,,vízözöntől a Bábel tornyáig” tartó szkíta korszakkal számolt,[1] vagyis szkíta, azaz jász[2] alapokkal.
Az előzményekhez tartozik, hogy felismerhető, miszerint hajdan a korai helyi istenekről, ill. istennőkről mintázták a fogalmi névadás magjait,[3] és ezekről szökkentek szárba a közlést szolgáló kultikus szóbokrok.[4] Az ókori viszonyokban ezért az isten, népe és földrajzi környezete valamint az életükkel kapcsolatos fogalmaknak azonos névgyöki csokrára akadni, ami egy jóval tágabb összefüggési rendszert kínál a múlt kulturális elemeinek értelmezhetőségéhez.
Őskezdetnek még is inkább az elfeledett matriarchátusi időszak tekinthető, melynek asztrális ősvallása egy jelentős világtörténeti felfordulásban vált megtagadottá oly annyira, hogy még az emléke is eltöröltetett. Az ősi bolygótisztelet jeles alakjának, a ,,Mennyek Királynőjének,” azaz a Holdnak attribútumait azonban felismerhetjük a szintén Mennyek Királynőjének nevezett Boldogasszonyi Szűz Márián, amikor holdsarlón állva és csillagokkal övezve ábrázolták. (Bár a Jelenések Könyvének szereplőjéből magyarázzák.) Kiderülhet, hogy az ősi értékek lelki-szellemi folytonossága jóval tartósabb volt, és a belső lényeg, ha burkoltan is, de jobban megmaradt, mint a nevet váltott külső körítés.
A múltban is kultikus szempontok szabták meg az értékrendet, még ha távol állva a mai modern követelményrendszertől, ez már nem is látszik.
Pl.: A kelet-fríz Brockman törzs tagjai, egészen a XIII. századig, a templomot kivéve nem tűrtek kőépületet, mert úgy gondolták, hogy azok a szabadságot korlátoznák! [5] Ez tehát nem építésképtelen barbárság volt, hanem szellemi vélemény. Továbbá hallhattunk tibeti szerzetesek különös felfogásáról, akik találmányaikat megépítve, azt azonnal meg is semmisítették. Ma körülnézve elgondolkodhatunk, érzékelték volna a modernizációs változás rossz irányát?
A matriarchátus égfürkésző analógiás szemléletét, ma lenézett másolásnak tekintjük, pedig csillagászati ismereteiből nőttek ki a későbbi tudomány ágai. A bolygók mozgását utánozva válhattak egyes népek ,,bolyongóvá,” de e továbbvonuló népek hagyatékát a régészeti anyagban nehéz elkülöníteni az ott élőkétől.
A szkítákról Arrianusnál fennmaradt, hogy: az eredetileg házakban és városokban lakó scythák a trákoktól legyőzetvén, nagy átkok mellett fogadták, hogy soha többé sem házat nem építenek, sem nem szántanak, városokban nem laknak, drága értékű holmit nem szereznek, hanem szekereiket használandják ház helyett, vad állatok húsával és tejjel élnek, vagyonuk egyedül nyájaikból álland, melyet költözködve magokkal vihetnek. [6]
Komoly érvek szólnak tehát a vándor életmóddal járó nép-foglakozások, mint pl. a kereskedelem, a vándorpapok, zsoldosok, fuvarozók, nagy létszámú ,,szakágazata” mellett, ahol nem is maradhatott meg kreativitásuk bizonyítéka. A kreativitás pedig az elemző értelmi oldallal ellentétes összegző ,,női” agyfélteke gyermeke, és ilyen értelemben leginkább a női, teljességi ősműveltséghez kapcsolandó, ami megmagyarázza, miért hozzuk elő Boldogasszony Anyánk emlékét.
Jelen korunk, a XIII. században kivándorolt vagy kitelepített székelyek utódainak tartja a moldvai csángókat, nevükben leginkább a vándor, kóbor, jelentéseket látva. Furcsa lehet első hallásra, hogy a vándor, kóbor, csángáló, járkáló jelentés, átfedésben áll a székely név ,,kerülő és határőr” jelentésoldalával, ami egyben megerősíteni látszik a származásuk vonalát. A középkori székely szó, az őrző feladattal a határvidékekre telepített harcos népességet jelölte. Azt az őrt, határőrt, amelyik nem helyhez kötve őrködött, hanem a rábízott területet bejárva ellenőrizte. (Innen jött az erdőőr, erdőkerülő jelentése is.)[7] A korai népnevek ugyanis nem faji különbözőségeket jelöltek, hanem foglalkozásra, életmódra utaló beszédes kifejezések voltak.
A belénk ivódott történeti valóság képe azért hibás, mert összeállítóinak figyelme elsiklott bizonyos ,,értéktelen” történelmi sajátosságok mellett. Nincs itt hely részletesen bemutatni a megemlített matriarchátusi korszakot a maga különös, analógiás szellemi rétegződésével. A lényeg, hogy amit emberi értelmesedésünk útján nyertünk a réven, azt elvesztettük a vámon, azaz értelmünk, a korábban használatban volt intuíció kárára fejlődött ki. Így veszhettek el az értelem körén kívül eső szellemi építmények és rendezőelvek, és a ma kikiáltott fejlettségi mércék, mindössze féloldalas kategóriák. A modern pusztító fegyverek bizonyítják, hogy a létrehozott produktumok bonyolultsága nem feltétlenül a magasrendű szellemiséget tükrözi.
Boldogasszonyi Szűz Máriánknak Mennyek Királynéja címe, illetve holdsarlós és csillagos alakja, kikerülhetetlenül a legkorábbi csillagkultuszhoz irányít minket. A bolygók hatalmi szerepén lett a hét napjainak ,,bolygó-neve.” Pl. Saturday → Szaturnusz, péntek = vendredi → Vénusz, stb.
A planetáriális hagyományok, a mitikus Saturnus ,,király” uralmához kötik a boldog időket, nem csoda ha kulturális dominanciája a kezdeti névadásban is teret nyert, és így a perzsa és indus satria = harcos,[8] továbbá a satrapa = kormányzó, és satrapia = tartomány szavakban, a Saturnus névrokonát találjuk, amely végül is a SAH = király gyök fejleménye.[9] E SAH gyök még sem lehet perzsa, ha a már korábbi SACA-szkíták népneve volt. Az összetartozó szavak harcos profilja, egy harcos bolygó-minőségről való névvételt jelez.
Igen lényeges momentum, hogy a harcos, uralkodó, stb. jelentésekből nem etnikai, hanem kaszt jellegű besorolás tükröződik.[10]
A föld egynyelvű matriarchátusi ősnépessége, az égi analógiákat kereste és követte. Munkamegosztáson alapuló társadalmuk a foglalkozási feladatok szerint rétegződött, és a bolygók mintájára egyes népek szintén a ,,bolyongást” kultiválták.[11] Hiszen az átfogó tudás nem helyben születik, hanem ismeretek egybevetéséből, és aki pedig messzebbre jut, többet lát, ebből is érthetően, az őstudást először a bolyongó hold szellemiségéhez[12] kapcsolták, és a napnak tulajdonított tudás képzete csak későbbi fejlemény.
Nem véletlenül lettek tehát a Hold-tisztelő pelazg-jón nemzetségek a korabeli ismeretek terjesztői, és vitték át Latiumba az írást. Sőt, a vándorlás során a tájékozódásához elengedhetetlenek az asztronómiai ismeretek,[13] a iónok eredeti csillag-kultuszát még inkább kiemelik.
Igen szokatlan, de még is fontos kitétel, hogy a vándor (lovas) népek jelentették tehát az egyetemes fejlődés pilléreit, mert a tudás náluk gyűlt össze, és általuk továbbítódott.
Az ismert földet behálózó kereskedelemről adnak képet az „alalakhi táblák,[14] melyek egyebek mellett kovácsokhoz küldött rézszállítmányról is szólnak és tudatják, hogy kosarat vagy nyílhegyet készítsenek-e belőle.[15] Vagyis a rézkori kereskedelmi állomások[16] nagyjából úgy működtek, mint a XVI. századiak. Nyersanyagfogadó és áruterítő gócai lehettek annak a kiterjedt hálózatnak, melyben a föniciaiak szervezetten vettek részt. Mindez elképzelhetetlen napjainkban, mert képtelenségnek tűnik kontinenseket és országokat áthidaló szervezettséget feltételezni az ókor népeinél, pedig nyomai vannak, hogy így történt.
Valóban, a kereskedelemmel foglalkozó föniciaiakat és a vándorló ionokat tekintik a műveltség elsődleges elterjesztőinek, és hiába az eltérő név, a régi tudósok bizonyos azonosságba állították őket.[17] A vándorló pelasgoknak (ión) tulajdonítják számos görögországi arany- és ezüstbánya feltárását,[18] és ezzel párhuzamban id. Plinius szerint a föniciai Cadmus nyitotta meg a trákiai Pangaeus-hegység aranybányáit.[19] Előre kellett mindezt vetíteni ahhoz, hogy elfogadhatóvá tegyük azokat a kezelhetetlen jelenségeket, amikor minden felé szétszóródva találni meg egyazon nép, különböző csoportjait.
Most a pelasgus-iónok jász ága felé fordulunk, mert a csángók Moldvájában, már nagyon rég óta jászok éltek – innen a Jászvásár – oláhokkal, és kunokkal együtt.
A magukat hun-utódnak tartó székelyek, hivatalosan ,,törökös” minősítést kaptak, és a turk-török név a keleti nyelveken egyenesen vándort jelentett!!![20]
Egyfelöl a vándor népek gyűjtötték össze és továbbították a tudást, de a történelmi viszonyok változása is növelte a vándorlók számát, amikor a vallási egység meghasadva polarizálódott. A férfi ég-istenek harcos képviselői, hódításukban kisajátították a matriarchátusi elődvallás egyes részleteit, más részleteket, résztvevőket pedig pokolra valónak bélyegzett meg. Boldogasszony – Holdanya, Vénuszanya – követői megvetetté, sőt sok esetben üldözendővé váltak.
Jász élettér volt a Moldva,[21] mutatja ezt többek között Iasi/Jászvásár fővárosuk neve, amely a középkori iratokban latinul Forum Jazygum, szlávul Jasski Targ, továbbá Giazium, (Iasi)[22] néven szerepelt, épp ahogy a magyarországi oklevelekben is ezen jazyges és jasones nevek, a jászokat jelölte.
A régészeti bizonyítékok szerint azonban, már a római időkben is jászok lakta környék volt szinte egész Kárpát-medence. Egyik római kori kövön Dacorum IASSIORUM (dák-jászság)[23] és Pannoniában Jász Köztársaság (Republica Iasorum) is állt, már a római hódítás idejében.[24]
Ahhoz, hogy helyükre kerüljenek a dolgok és bizonyítható legyen, hogy a magyarországi jászok latin Jazyges és Jasones nevei nem véletlenül egyeznek az ókori Pannonia Iazyges és Iasii népeinek neveivel, – lévén jelentéseikben is azonosak, – ismét egy kis kitérőre van szükség!
Figyelemmel kell lennünk a korai névadó logikára, mely a legkorábbi neveket, valamely jellegzetességre utalóan, ,,beszédessé” szülte. A töredékes nyomokból ez máig felismerhető, a középkori jászok például íjaikról kapták nevüket, miként a görög Iónok is!!! [25]
Hiszen az Io = íj alapjelentés áll a görögnek elkönyvelt Ión népnévben is. Mivel a régi nyelvek hátra tették a ragokat, ezért a görög nyelvben az ión névnek, csak dialektusi változatát jelenti az ias[26] név.
Ki kell külön hangsúlyoznunk tehát, hogy az ókori görögben valóban egyező értelme volt az IÓN és IAS szavaknak, ezért gyakorlatilag az ión és az ias/iasii nép is lényegileg azonos volt, és ahol ión népekről szól a híradás, ott régente ias-okat is emlegettek mindaddig, amíg le nem horgonyoztak valamelyik változat emlegetése mellett.
Ezek után talán hihetővé válik, hogy a különben mit sem jelentő Pannonia szó pan-Iónia = ,,össz-Iónia, , ill. köz-Iónia” értelmű, és erre még visszatérünk.[27]
A görögnek tartott iónok névadójának IÓN ősapát tekintik, de a dicsőséges ősapáktól származtatás héroszi hagyományát jóval megelőzte, a matriarchátusi őskultúrák ellentétes felfogása. A mindenséget felölelő anyakultúrákban lényegtelen volt az apa személye, és minden eredet az Ős-Anyaistennőhöz, és az ő különböző aspektusaihoz lett társítva. Ilyen pl. a Földanyától, vagy a Holdanyától való származtatás, és a kitett (apátlan) gyermekek motívuma szintén a legkorábbi ,,mindenségi” hagyományokhoz sorolható.[28] A görögöknél ilyen Ge/Gaia Földanyától származó nemzetség volt a Gé-Gent, azaz a gigant/gigászok nemzetsége, és ilyen az Iónoké, akik Io Holdanyáról vették nevüket, és ide a matriarchátusba nyúlik vissza a magyar őstörténet is, hiszen Nimród ősapánk szintén gigász lévén, a Földanya korai nemzetségéhez tartozott.
A Iónok prehellén azaz pelasgus volta, és kultikus hold-tiszteletük melyből a hold utáni névvétel is fakadt, ellene mond a későbbi héroszi szokásrendnek, ami csak akkor jött keletbe, amikor a matriarchátus gigász nemzetségei elkeseredett harcban elbuktak a hódítóként fellépő patriarchális égi társadalmak képviselőivel (Zeusz)[29] szemben. Innentől kerültek csak előtérbe az Atyaistenek, és váltak a nemzetségek névadóivá, lásd az asszírok Assur/Ashur Istenét.[30]
A ion tehát szintén jász-íjász nép volt!
Igazolja ezt az ó-görög io, ión, ioi, iá, ió, iós szavak íj jelentése, amikor is az ógörögnek nem volt ,,J” betűje! Vagyis mintha csak magyarul szólna az ógörög szó.
A középkori jászok íjaikról kapták nevüket, és az eddigiek szerint a görög Iónok is, hiszen szintén volt Ias nevük, [31] ezért lehetséges a rokonításuk.
Nyelvünkben a J és V hang képzési rokonsága folytán, az ÍJ és az ÍV szavak is rokonértelműek,[32] és mindkettő a tárgyak hajlott alakjáról szóló, hangulatfestő, tehát igen csak ősi kialakulású szókép.
ÍJaz és aJz, = haJlít, íVel, és feszít, sőt ráadásul még az ajzós = buja is.
Mindez pompásan illik Io holdanyára, akit eleinte a tápláló tehén (anya) képében ábrázoltak, amint bebarangolta az egész földet, majd fokozatosan ,,tehénszarvakat = holdsarlót” viselő hajadonná alakult. Holdsarlója, íves-íjas, hajlós-ajzós, azaz bűnös buja természetének általános jelölőjévé vált. Mondhatni, ,,ívásra” kész ívessége, párosul ajzó bujaságával.
Persze itt nem kell mindjárt a testiségre gondolni, szellemi síkon is értelmezhető a költői kép, miszerint a pelasgus-ión népek vándorlása, lényegében az ismeretek felvételét és továbbítását jelentette
Az ógörög Io hármas jelentése: Hold, Tehén, és ÍJ.
Ezért a korai holdistennőket, mind íjas alakoknak találjuk. Íját, a férfias útra tért utódnépek megtartották.
Ősnyelvi alapon:
Io az (égi) tehén, = szanszkrit Go = német Küh = ang. Cow = görög-latin Bou = Jó(szág) = tején.
Kiemelendő az ógörög Bou/ Bousz = tehén, a G és a V/ B közötti hangváltás miatt, amely a Villiemből Guilliem-et csinált, a gallból meg welsz-t.[33] Így sokasodott meg a korábbi egységes világ nyelvezete.
Fekete Jászok.
Az elején már említve volt a csángók jász eredete. Végül is minden jelentősebb nép a szkíták kultúrörököse, és neveik lövész jelentésoldalaival olvadnak egybe a jász-íjász és a szkíta-lövész népnevekkel.
Adódik még egy közös jegy, amelyik egybefogja a terjedelmes szétszórtságban található jász népeket. A magyarországi jászok igen sokáig megtartották jellegzetes fekete nemzeti viseletüket, és erre utalóan lett a Jász nemzeti névnek, az íjász mellett gyász[34] értelme is. (jászruha = gyászruha)
Moldva bizánci kori íróknál fennmaradt Mauro-Davia,[35] és Mauro-Vlachia[36] neveinek Mauro előtagja ugyan erre a feketeségre utal. (Az utóbbi vlach/oláh-ról biztosan tudott a vándor jelentés.)[37]
A Fekete-tengernek régi Mauro-tenger[38] neve szintén jászok ismert ,,fekete” nemzeti színére vezethető vissza. Sőt a Kazár-tenger neve is a ,,fekete nemzetre” utal, hiszen a kazárokat korábban iazyges/jazyges néven emlegették az ókori kútfők, a Duna-Tisza közétől, egészen a Fekete-tenger északi partjaiig elhúzódó vonalon jelezve őket. Iazyg nevük alapján lettek Gens Gazorum, (J ≈ G) majd Kazar. [39]
A középkori Moldva ország feketeségéről szólt a időnkénti Nigra Ungária (Fekete Hungária,) és török Kara-Bogdán[40] neve is, mely utóbbit egy a XIV. században itt élt ,,szláv” Bogdán vajdától eredeztetik a szláv Bog/Boh = isten, alapján.
De minden kétséget eloszlat a tény, hogy Moldvát már Bogdán fejedelem előtt, 1330-ban Gospodstsvo Jassko = Jász Fejedelemség-ként említették,[41] és az V.sz.-ból fentmaradt a jazyg-ok BOG törzsének neve is.[42] A jazyg = jász-íjász, és a bog szintén íj, így a két név tükörfordítása egymásnak. Vagyis a szlávok is csak meríthettek a korábbi íjásznépek kulturájából, amiben a Procopiusnál olvasható ,,hunnus szokásokkal élő szlávok” esete meg is erősít minket.
Eredetében maga a BOH/BOG = isten szó sem szláv, ha rokona a mongolok hőseinek kijáró fenséges = Bogdo és az indiai magasztos = BAGAVAD címeknek. Helyesebb itt az indogermány nyelvekben is ÍJ-kapcsolatú BOG-gal[43] számolni, és akkor Kara-Bogdán jelentése a szokásos Fekete-Jásszal egyezik.
Az archaikus íjász-hagyományokból eredően lett az ókori moldvai Mur-Géta,[44] szkíta, nyilazó nemzet nevében a Mur jelzőnek, szintén íjász jelentésoldala. Ugyanis pár száz évvel az időszámítás kezdete előtt, a Kaszpi-tenger alól, egészen Hispániáig elvándorló (vándor!) médek, egy vesztes csata után szétszóródva átkeltek Afrikába, ahol íjaikról a Maur/Mór néven hivattak.[45] Mauritánia is az ő nevüket hordja, és innentől a mórok is beléphetnek az európai íjász klubba, hiszen a korábbi névváltozatokkal egyezően, a mórnak is megvolt az íjász mellett, a pontos azonosítást segítő ,,fekete” mellékjelentése!!!
Lehetne jász vonali véletlen eset az afrikai Maurusok és a Kaszpi-tenger mellől érkező moldvai Mur-Geták, Mauro-Dacok, Mauro-Vlachok stb. név-egybeesése, ha az ókori Média legmagasabb hegyét nem Jasonius Mons-nak hívták volna, és a mítosz nem szólna Jászon és Médea szerelméről, melynek gyümölcse lett Medus, a méd ősapa.
A bemutatott íjász és fekete fogalmak tehát már az ókortól egybeolvadva, átfedik egymást.
Vagyis a felsorolt nevek íjász és fekete jelentésoldalai, és a környék ókortól kezdődő ,,fekete” jegyei megerősíti a jász-jazyg azonosságot, ami szerint a csángókkal és a székelyekkel együtt őshonosak vagyunk itt a Kárpát-medencében. A csángó és a székely nem etnikumot, hanem életmódot jelölt, és Moldvában kihelyezett őrfeladatot láthattak el. Ez lehetett akár a határok, avagy a vándorló népcsoportok felügyelete, a kereskedő karavánok fegyveres biztosítása, felvezetése, stb. Ahogy a révkalauz vezeti egyes helyeken a járatlan kapitánnyal érkező hajót a kikötőbe, ugyan úgy lehetett a szárazföldön is hasonló feladata a csángó-székely telepesek elővéd csapatának. Megerősít ebben a területi egységéhez tartozó Ukrajna neve, amely a szláv krajna = határvidék szóból ered. Itt pedig felvetődik a kérdés, hogy Ukrajna neve jöhetett–e a Kara-bogdan névformából?
Egybefolyó állapotok nehezítik a történelmi valóság feltárását, és még sem lehetetlen a feladat, csak új szempontokkal kell kibővíteni a további kutatásokat.
(Horvát István, Értekezés a Jászokról I-II. Pest, 1829-1830, és Gyárfás István, A jász-kunok története Kecskemét, 1870)
Bognár Ferenc
2012
További vonatkozások:
Gyárfás István, A jász-kunok története I. II. III. (Kecskemét, 1870)
III.k. 17-18.o. –A besenyők Duna torkolatai és Bug folyó körüli Hopon (Hypanis = Bug) tartományának főnöke Jász nevü vezér volt; és 1116-ban Jaropolk orosz vezér a palóczok földjéről szinte Jászi nevü herczeget vitt fogságba, s ezután 1240 körül Batu mongol csapatai Gáz-Jászországot dúlták fel.
Máig Jássi nevet visel Moldvaország fővárosa, mely a régi oklevelekben magyarul Jászvásár, latinul: Forum Jazigum, Forum Philistinorum; majd a román elem elhatalmasodtával, lett belőle „Jászkitarg“ vagy tirg, a targ, terg szó román nyelven „vásárt“ jelent. Hogy Jászvásár mely évben épittetett, s mikor nyerte a nevet, kimutatni nem lehet. Az 1391-ben uralkodott III. István vajda előtti idő oklevelein már a Jassky-targ nevet találjuk, viszont 1550-ből „Bahloiiazwar“-at (Bachlui jászvár,) maradt fenn, melyben a Jassi és a mellette lévő Bachlui nevű mocsáros tó együtt említtetik.[46]
III.k. 18.o. IX. Gergely pápa 1228. évi levelében fentebb (II. k. 222. l.) olvastuk, hogy az addig állandó szállással nem birt kúnok most lakhelyül városokat falukat épiteni s egyházakat alapitani kivánnak. Ezt követte 11 év mulva 1239-ben a moldvai kúnok és jászok egy részének Magyarországba beköltözése. Más részök ott maradt, ez XXIII. János pápa egy 1410. aug. 18-án kelt levelében megbízta a piaczenzi püspököt Brandát, Zsigmond királynál lévő pápai követet, hogy a Magyarország határain alól és szélei körül lakó uj keresztény kúnok, philiszteusok és tatárok között a keresztény vallás ügyeit belátása szerint intézze.
így a „jászvásár, jászvár“ magyar helynevek kétségtelenné teszik az itt lakott jász nép magyar nemzetiségét, valamint a „forum philisteorum“ név azt is, hogy a jászok már Moldvában lakásukkor is neveztettek philisteusoknak; sőt ezen adatok szerint a jászok nemzetsége, bár az itt lévő besenyő és kún törzsekkel egyesült, de azért oly tekintélyes tagja volt e népszövetségnek, hogy nemzeti nevét nemcsak fentartotta, hanem egy róla nevezett kerületet, nagy várost alakitani képes volt; sőt talán nem hibázunk, ha azt mondjuk, hogy a mai moldvai bákói kerületi Komanest város az ottani kúnoknak, Jászvásár pedig a jászoknak vala székhelye.
III.k. 18.o. A Jászvásár, Philisteus vásár, vezéreknek Jász neve, Bahloiiazwar, mindezek világosan igazolják, hogy e törzs Jász nevét Ásiából hozta magával Moldva és Magyarországba, s igy e nevet nem a hazánkba beköltözött kúnoknak egy felekezete, nem ijjazási ügyességtől s nem itt nyerte; mert az ország más vidékén is laktak íjász harczosok, de ezek hazai okleveleinkben nem jász, sem philisteus, hanem „nyilas, nyillal szolgáló nemesek“ névvel emlittetnek. (Fejér Cod. IX. 2, 273. l.)
[1] Eusebius, Epiphanius, Chronicon Paschale, Cato
[2] A svéd skyt = szkíta, és skytt = lövész, vadász (azaz íjász) = ném. SCHÜTZE, → SCHUTZ = védelem,
[3] Erosz ® erotika, Kronosz ® kronológia, Istár ® história, stb. Az interneten már elérhetőek ilyen témájú tanulmányok.
[4] A német nyelvben, ezért van szoros szógyöki hasonlóság, az istent jelentő Gott szó, a gatt, (férj, hitves) a Gottin, (istennő) a gattin, (feleség, hitves) és a Gattung (nemzetség) szavak között. E szavak testvére a gut, (jó, érték, dolog, földbirtok, jószág, és vagyon), a güte (minőség, jóság), a gütig, (jóságos, kegyes, szíves), sőt, a pogány kori isten Götze, (bálvány) szava, amikor a kultúrát átadó törzs neve is gót. A gótok a mai skandináviai Gotland (Gótföld) sziget, és Götaland, (Gótföld) a régi Götarike-ból (Gót-ország) származnak, ahol a Göte-aln folyó partján találni Göteborg (régi Gothenburg) városát, és kapcsolódik ide egy régi dánnak mondott király, Göttrik neve is. Hasonló rendszerű Io Istenanya, és ión népe, meg Iónia, meg a nyíl io stb. nevének kapcsolata!!!
[5] Révai Lex.
[6] Gyárfás István: A jász-kunok története. (Kecskemét, 1870) I. 74-78.o.
[7] Horvát István: A magyar nyelvnek fényre botsátott ágozati, (Tudományos Gyűjtemény 1833-1834) V. A székely nemzet nyelvéről.: Kézai Magyar Krónikájában írja, hogy a székelyek Erdély hegyes részeinél határ-őrök. Az Egri Káptalan 1615-dik évi oklevélben: A zékellek, id est az kerüleök. …Speculatores, az őrök akik székel néven hivatnak. (A latin szónak látó, őr, és kémlelő jelentései, a magaslatról vagy őrtoronyból figyelő, és hírt továbbító jelző-őr teendőiről szólnak.) Írtak róluk Primipilus-ként is, ami a legelöl harcolót jelenti, , nevük a nemességhez és a lovag-katonáskodáshoz valamiben hasonló lehetett.
[8] Más hasonló szavakból tudjuk, hogy a KS hanggal írt Ksatria formából satria kiejtés lett.
[9] Az alaposabb utánajárás a KSAHTRIA alapformát találja, mely a KSAH, utóbb SAH-nak mondott gyökkel indul.
[10] A ksatria (harcos) = sahtria =sah-tor = király-csináló/király-adó, azaz lényegileg király-választók osztályát jelenti, hiszen először ezek a saca-szkíta népek léptek ki az anyaelvűség homogén köréből, és szerveztek saját férfias államformát maguknak.
[11] A Földanya gyermekei mindenhol otthon érezték magukat, bár ma lenézett tulajdonságnak számít a nomád otthontalanság.
[12] Thot, a tudás istene is a holddal azonosíttatott. A nap kizárólag nappal látható, de a hold időnként nappal is megjelenik, ezért társult a Mindenséghez.
[13] Iránytű és műszerek nélküli helymeghatározáshoz, az állandó helyzetű sarkcsillag a viszonyítási pont.
[14] David Astle, A babyloni átok c. könyvében Websterre hivatkozik
[15] Asszíria királya rezet küldött Mariba, hogy az ottani mesterek szeget készítsenek belőle. Egy pylosi jelentésben favágók 150 tengelyt és 150 rudat szállítottak egy harciszekér gyárba. Ugariti szövegek, fegyver készítéséhez küldött fáról, meg alalakhi kocsikészítőkhöz küldött fa szállítmányról írnak. Ehhez még hozzátehetjük a pylosi fatárgyakról szóló felsorolást, edények átvételi listáját és egy feljegyzést elefántcsontokról
[16] A mitológiai Cadmus történelmi nyomai a mai Thébában kerültek napvilágra, amikor az ókori idők nemzeti kincstárának helyén az ie. 14. században uralkodó babiloni király[16] egyik a magas rangú hivatalnokának pecsétjeire akadtak. Ez mutatja Cadmus és Théba, egyes babiloni városokkal való kereskedelmi kapcsolatait.
[17] S. Bizantinus: És hivatott Gáza Ione néven is. ..Beszélik nékik, hogy a Gázától Aegyptusik fekvő tenger is Ionium Tengernek hivatik: mert Gázának volt Ione neve is. … Abul Pharájius: a Ciliciai A-YAS tenger melletti A-YAS várost emlegeti, ahol Nagy Sándor legyőzte Darius perzsa királyt, és ez más íróknál az Issusi-győzelemként ismert. Id. Plinius: a Ciliciai Sinus Issicus (öbölnél) említ Iónokat. S. Bysantinus: A szomszédos Antiochia neveztetett Ione-nak, a nemzeti név Iónites, avagy Iónaeus….. Gáza, Phoenitzia városa, most Phalesztináé, a syrusaok Azának hívják, hivatott Iónénak is, Ió-tól, aki oda hajózott, és ott maradott… Vagyis a Földközi-tenger keleti oldala, a palesztanai és föniciai partszakasszal együtt, valamikor Ión nevet viselt. Jászok
[18] A rómaiak, és valószínűleg korábban már a görögök is, nagy arányú aranybányászatot folytattak a boszniai Slatnitzban. Amyntas fiának, Alexandernek ie. 470 körül volt egy bányája Macedóniában, a Prasis-tó és a Dysia-hegy mellett.
[19] Macedón Fülöp (ie. 358) megtudva, hogy az ősi időkben ezek a bányák művelés alatt álltak, újra megnyittatta őket.
[20](arab) THARAKA = (semita) TARECH, TIRUCH = keleti TARAK-TEREK- és TARASZ-TERESZ = vándor, kivándorló, kiköltöző. ….Az osmánok a török név által becsteleníttetve érzik magukat, mert alatta csak kóborló csapatokat, és barbarus népeket értenek, mint a görögök és rómaiak az egész szkíta nemzet neve alatt. (Jászok I. 53-54. §)
[21] Az 1391-ben uralkodott III. István vajda előtti idő oklevelein már a Jassky-targ nevet találjuk
[22] Régi szláv szótárakban. jász = Gaz, jászok = Gazi, Jászvásár = Iasii = Giasium
[23] Hunyad vármegyei Várhely mellett előkerült római kori kő felirata.
[24] Eszéktől nem messze, Daruvár mellett találták a Republica Iasorum, (Jász Köztársaság) feliratos követ. Ókori Lex. (Bp. 1902) iasii címszó.
[25] Az ó-görög io, ión, ioi, iá, ió, iós mind íj jelentésű, amit a szótári jelentésen kívül, Homeros, Hesiodos, Apollonius Rhodius, Theocritus verseiből idézve is hoz.. (Jászok II. 24. §) Az Ión (Iwn) népnév pedig az io + on képzőből áll, ami összeolvasva a két O-ból hosszú Ó, (Ómega) lesz, így jön a Ión. (Jászok II. 25. §.)
[26] A szógyök az ia, ie, io, és az N, vagy S végződés már rag, illetve képző, ezért lehetett Strabo szerint Attikának hajdan Ionia és Iás neve is…. S. Bysantinus szerint a Cycladesekhez tartozó Ios szigete, az Ione nevű lakóitól nyert nevet, tehát itt is Ios = Ion. A Ciliciai Issus várost Iás-nak nevezik a Napkeleti írók… Abul-Pharájius a Ciliciai A-YAS tenger melletti A-YAS várost emlegeti, mely Nagy Sándor Issusi-győzelmeként maradt meg. Ezen Issus/Ayas város Marco polonál Giazza nevet visel. Id. Plinius a Ciliciai Sinus Issicus (öbölnél) említ Iónokat, S. Bysantinus pedig a szomszédos Antiochia-t mondja Ione-nak, és említi, hogy a nemzeti nevük Iónites, avagy Iónaeus. (Jászok II. 17. §.)
[27] S. Bysantinus, az Adriánus császár építtette alsó-pannoniai Moursa-ról, (Eszék) Iónia városaként ír. (Jászok II. 30. §.)
[28] Ezért találni a mítoszokban a földből, kövekből, folyóból, tengerből születés motívumát.
[29] Lásd gigantomachia (gigász-háború)
[30] Az asszírok atyaisten-tisztelete arra utal, hogy ők már túlléptek a matriarchátusi állapotokon. Assurt kezében nyíllal ábrázoltak, tehát az ő nevében az íjász jelleg lappanghat
[31] Az ó-görög io, ión, ioi, iá, ió, iós szavak mind íj jelentésűek amit a szótári jelentésen kívül, mellesleg Homeros, Hesiodos, Apollonius Rhodius, Theocritus verseiből idézve is hoz. (Horvát, Jászok II. 24. §) Az Ión (Iwn) népnév pedig az io + on képzőből áll, ami összeolvasva a két O-ból hosszú Ó, (Ómega) lesz, így jön a Ión. (Jászok II. 25. §.)
[32] Ezért kézíj = kézív, és a németben is a BOGEN, egyszerre ÍV és ÍJ értelmű.
[33] A középperzsa-újperzsa közötti jelenség. Vrasztan = Grúzia, … Hyrkánia = Verkán = Gurgán,… Gaszkony = Vascon, Baszk,…. StromBoli régen StronGüle, ……..fr. Vannes = breton Gwened,… Garestin = Varasd,…KoppenhaGen = KopenhaVen,… ang. boW = ném. boGen = ív, íj,…. Gall = ol. Gual, = fr. Gallois = d. Wallisch = ang. Welch,….Villiem = Guelliam,… Vistaspa = Gustasp,… orosz Igor = Ivor …. Vortimer = Guorthemer… Vortiporius = Gwrthefyr, Gourtepir,…Vortigern =Guorthigirn, ..skót Glen = Valley (völgy)… óangol weard = guard,…ang. wafer = fr. gaufre = ostya, …. olasz Guelf = ném. Welf, .. (szláv) snjeG = (ang.) snoW = hó,… perzs. marVarid = marGarita,… fekete-erdei Gutach folyó följebb Wutach… Béles = Kalács, ….uBorka = uGorka,…. oGur = csuv. uWer
[34] Ballagi Mór: A magyar nyelv teljes szótára (1867, Pest) jász = gyász, jászol = gyászol
[35] Mauro-Dabia
[36] Mauro-Blacia Jászok I. 21. §
[37] A cigányságnál is oláh-cigány = vándor-cigány. A ném. WALLISCH = fr. GALLOIS = ang. WELCH = ol. GUAL, = lengy GAWEL = cseh HAVEL = gall. Nem véletlenül illik e sorba a ném. Wallachei (Oláhország,) neve, annál is inkább, mert a ném. WELSCH-WALSCH = olasz és idegen, de főként kelta-utód népekre alkalmazva, vagyis a német tudja, hogy az a nép melyre mi olaszt mondunk, valójában az Európát bejáró kelta, (olasz = olas = oláh = kelta/gall).
Vagyis az oláh szó nem etnikumot jelöl, hanem vándort jelentett, egyezően a hasonló népnevekkel, hisz a ném. Wallen = forrni, buzogni, pezsegni, hullámzani, hánykódni, vándorolni, járni-kelni, zarándokolni, jelentésű. Később Blak =Blach = Vlah alakban írták az Oláh nevet, és Anonynus, mind Gyalu/Gyula, mind Glad/Galád földje mellett Vlach/blach/blak népet ismert, ami szerint a Gyalu és a Glad is az oláh = vándor jelentéskörbe tartozó változat, és népük fejedelmi címe lehetett.
[38] Mauro-Jalassa
[39] Appianus, és Ammianus Marcellinus,: A Meotis mellett élő Jazygesről beszélt, Ptolemaios : A maeotis egész oldala mellett a Iazygesek…. de a Ravennai Geográfusnál már Gens GAZORUM (GAZ nemzet) szerepel. . Jászok II. 8§
[40] Jászok I. 21. §)
[41] Egy 1330-as szerb oklevél szerint Moldvában Gospodstsvo Jassko = Jász Fejedelemség volt még a XIV. sz-ban, amikor a fekete tatárok és Basaraba Ivanko vajda, Viddini Mihály bolgár cárral szövetségbe összeállnak a szerbek ellen. Ebből lett a szerb győzelemmel végződött velbuzdi-csata.
[42] K. u. 454-ben a jazyg-ok a Bog törzsből való Babai királyuk vezetésével, a moesiai parton a Martena vagy Mars vár környékén telepedtek le. Később a svévekkel és más népekkel szövet-ségben Beuga és Babai királyaik alatt, Pannoniában táborba szállottak a goth Theodemir és Videmir ellen. Gyárfás I. A jász-kunok története (Kecskemét, 1870) III.k 10.o.
[43] (ang.) bow, = (norvég) bue, = (dán) bue, = (svéd) båge, = (holland) boog, = (német) bogen, és (lengy) bohater = hős, a (szláv) pahan/pahanszki = pagan/paganszki = pogány = jaziceski (orosz) = (szláv) jasyk, gazyk, jasycnik
[44] Mur-Getai, Stephanus Byzantiusnál, (Jászok I. 21. §)
[45] Sallustinus, Numidia kormányzója említi, pun könyvekre hivatkozva.
[46] G. Reichersdorff, I. Ferdinánd moldvai követe e tartományról 1550-ben emliti a nevezetesebb városok között; „Bahloiiazwar“-at (Bachlui jászvár,) és Bachlui mocsáros tó Jassi mellett ma is van. (Gyárfás III.k. 18.o.)